Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
13. A Tisza kialakulása és mederváltozásai
ismertetett újabb törvényszerűségét is tükrözi. Fajlagos haladása a vizsgált időszak elején volt a legnagyobb. A kanyar fajlagos változása viszont az I-II.felmérés idején még visszafejlődés volt, később viszonylag egyenletes fejlődés. A 299.sz.kanyar elsősorban vándorolt. Fajlagos fejlődése elég alacsony értékű volt és csökkenő intenzitású. A kanyar haladásának intenzitása is csökkent. Mindkét intenzitás-csökkenést a partvédelem fokozódásával lehet kapcsolatba hozni. A 298.SZ. kanyar is hasonló változásokat mutat. A kanyar nőtt is, vándorolt is, de mindkét tipusu mederváltozás intenzitása a partvédelem fokozódása miatt csökkenő tendenciát mutat. Fajlagos fejlettsége: 3,1-2,3-0,5, fajlagos haladása: 18,0- -4,8-1,0 m/év volt. 297/a jelzésű kanyar a 296.sz. és 296/1 kanyarok átmetszéséből keletkezett. Fejlődése csökkenő, haladása viszont növekvő tendenciát mutat. 295.sz.kanyar a szabályozások után visszafejlődött, azaz egyenesedett. A 294-293-292.sz. mederszakaszokkal együtt ez a legstabilabb szakaszok egyike, nemcsak a partélek stabilitása, hanem a meder mélysége-viszonyai szempontjából is. Ha ezt a megállapitást még azzal kiegészítjük, hogy e szakaszon nincs, de nem is kell partvédőmű, világossá válik, hogy a meder, stabilitásának biztosítására nem a folyó "természetének megfelelő méretű és alakú" kanyarok kiépítése kell, hanem ki kell eqyenesiteni a kanyargó Tisza medrét. Ez a szakasz jó példa arra is, hogy a meder "szabad-fejlődése" útján is ki lehet alakítani a folyó egyenes vonal menti haladását. A 291.sz. kanyar a 290/a átmetszés felé, kanyarodó mederszakasz. A kanyarodást ma partvédőmüvek segitik elő, mivel a mederváltozás egyenesitő tendenciája miatt Tivadar község is veszélyeztetve volna, A meder kiegyenesitő hatása ennek ellenére ma is érvényesül, de kisebb intenzitással. A kiegyenesedés (visszafejlődés) intenzitása csökkenő tendenciát mutat. A partvédelem miatt a kanyar haladása is csökkenő tendenciát jelez. A 290/a jelzésű kanyar is egyenesedett. A visszafejlődés intenzitása csökkent. A kanyar haladása viszont a partbiztositások ellenére egyre intenzivebbé vált. Ez a jelenség elég szabályszerűen ismétlődött meg sok kanyar esetében. A 289/a jelű kanyarnál is visszafejlődés tapasztalható. A kanyar haladása révén a 288.sz. kanyar csúcsát igyekszik tompitani a mederváltozás, s ezáltal idők folyamán mindkét kanyar nyíltabbá válik. Az elmosott part anyagát nem szállítja messzire, hanem a homorú parton rakja le. Régi mederálla- potát lassan teljesen föliszapolja.A part- biztositás hiánya a meder szabad fejlődését teszi lehetővé. Problémát jelent azonban az, hogy az egyenesitő tendencia révén a meder esetleg a töltéseket is megközelíti. A töltések vonala ugyanis a kanyargó Tiszát követi. A 287.sz. kanyar fejlődésében bizonyos lüktetés volt megállapítható. Az első két felmérésnél 0,5 volt a fejlettségi növekedésnek fajlagos értéke, a II-III. felmérés között ez a tendencia 0,4 értékű fajlagos visszafejlődésbe ment át, majd a III-IV. felmérés között újra 0,5-es pozitív fajlagos változásba csapott át. A kanyar haladásában mutatkozó változás ennek pontos tükörképe volt, jelezvén a fejlődés és a haladás közötti összefüggést. A 286.sz. kanyarnál hasonló élesen jelentkeznek az összefüggések, de itt a lüktetés visszafejlődéssel kezdődött, majd erőteljes fejlődésbe lendült és újra visz- szafejlődött. A haladás intenzitása és értéke itt is tükröződik a fejlődés értékében beállott változásokban. A 284. sz. kanyar látszólag visszavándorolt ,mig a fejlettségének növekedési intenzitása csökkent. A 283/a jelzésű kanyarnál a visszafejlődésintenzitása csökkent, miközben a kanyar haladása megszűnt. A 281. sz.kanyar fokozatosan lassabbodó intenzitással visz- szaf e j lődött, vagyis egyenesedett,miközben hasonló intenzitás-csökkenéssel haladt. A 280.sz. kanyarnak az I-II. felmérés között viszonylag kicsi volt a fajlatos fejlődése és viszonylag élénk a fajlagos vándorlása. A 279.sz. kanyar átmetszésével keletkezett 280/a jelzésű kanyar viszont a III-IV. felmérés között látszólag visszavándorolt, pedig csak a kanyar felső inflexiója vetődött vissza, vagyis a meder egyenesedett. A 279.sz. kanyar fejlődött is, vándorolt is az átmetszéséig. Fejlődése viszonylag kicsi, vándorlása nagyobb volt. A 279/1 jelzésű kanyarnál viszont kb.egyenlő mértékben fejlődött és vándorolt. A 27 8. sz. kanyar erőteljesen visszafejlődött(haladásának intenzitása is nagyon lecsökkent. Ez a jelenség is a kanyar egyenesedésével hozható kapcsolatba. A kanyar felső inflexiója az egyenesedés folyamán ugyancsak visszavetődött, a kanyar tehát látszólag visszafelé vándorolt. A 277.sz. kanyarnál is erőteljes egyenesitő mederváltozási folyamat zajlott le, ill. van folyamatban, melynek során visszafejlődés volt és erőteljes haladás. A fajlagos haladás intenzitása ma is egyre fokozódik. A 276-sz. kanyarnál is fokozódást jelez a fajlagos haladás értéke, de a fejlődésben visszafejlődéssel zavart oszcilláció látható.. Nem tipusos tehát a fejlődés és haladás összefüggése. Itt más törvényszerű összefüggések is közreműködnek. Az ilyen kivételek azonban csak a szabályt erősitik. A 275.sz. kanyar a Szamos torkolatánál alakult ki. Fejlődését, mely a II-III. felmérés között 1,7 m évi növekedést mutatott, -1,0 m évi visszafejlődésbe ment át. A visszafejlődés a haladás fajlagos intenzitását is megnövelte. A III-IV. vízrajzi felméréskor újra pozitív változás, azaz fejlődés állt elő, melynek következtében a haladás fajlagos értéke is újra visszaesett. A haladás csökkenése a partbiztosi- tással is kapcsolatban van, de ez csupán a mértékét befolyásolta, a törvényszerű csökkenés tényét nem. A 274.SZ. kanyar a II-III.felmérés kö
