Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

1. Bevezetés

kevés ugyan, de van. A tektonika szerepe azonban félreérthetetlenül bizonyított ( 46 . ábra). A relativ süllyedés ma is fo­lyamatban van. 1.3.5. Az_égha}lat_szerege_a_felszíni Yi5.§k_alakullslban Az éqhajlat, mint másik döntő tényező különösen a hőmérséklet és a csapadék vál­tozása révén szólt bele a vizrajz alakulá­sába. Az üledékek hatalmas összletében a kutatók bizonyos ritmusos ismétlődéseket találtak (Rónai A. 1949, 1972, Franyó F. 1965, 1966, Mike K. 1971, 1974, 1979), me­lyek a szintváltozások mellett vitathatat­lanul az éghajlati változásokat is tükrö­zik. Bacsák Gy. (1955) kimutatása szerint az éghajlati változások 40 ezer éves pe­riódusokban ismétlődtek meg. Az alul dur­va, fölfelé egyre jobban finomodó üledék- -sávok e ritmikus változást követik. Hegységi szakaszokon (az éghajlat és tektonika együttes hatása révén ugyanezek a periódusok terasz-képződésekben tükrö­ződnek (melyekkel a továbbiakban részlete­sebben is foglalkozunk). Az üledékek kronológiai szintezései alapján a hordalék-kúpok üledékritmusainak legdurvább üledékeit térképre vittük. Tér­beli eloszlásukból rekonstruálható volt a 40 ezer évenkénti vizrajz. (Újabban ugyan kétségbe vonják azt, hogy ez a ritmus csak 40 ezer éves volna. Nagyobb időegységeket feltételeznek. Ám ez a ritmusok tényén és sorrendjén nem változtat.) A durva-üledékek térbeli helyzetének és egymáshoz való kapcsolatainak feltárása nemcsak a földtörténeti események "akadé­mikus" jellegű tisztázása szempontjából nagy-jelentőségű, hanem a mélységi vizeink feltárása céljára is jól hasznosítható. Az élénken vándorló folyók hátrahagyott durva üledéksávjai ugyanis a mélységi vizeink számára ma is a fő szivárgási vonalakat ha­tározzák meg (Mike K. 1979). Nem mindegy tehát, hogy mely vizadó üledéksávot milyen mértékben terhelnek meg a gomba módra sza­porodó kutak. IRODALOM Adám L. 1959: A Móri-árok és északi előte­rének kialakulása és fejlődéstörténete." Földr.Ért. 8. p.277-307. Adám L. 1960: A Tolnai Hegyhát kialakulása? Földr.Ért. 9. p.143-176. Adám L.-Marosi S.-Szilárd J. 1959: A Mező- föld természeti földrajza.- Földr.Monogr. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.514. Balogh K. 1957: A magyar medencék földtani felépítéséré vonatkozó újabb adatokról— MÁFI Adattár Balogh K. et al. 1958: Magyarázó Magyaror- szág 1:300 000-es földtani térképéhez.-1 Műszaki Kiadó. Budapest p.115. Balogh K. 1964: A Bükkhegység földtani kép­ződményei .-MÄFI Évk.48. 2.p. 719. J Balogh K.-Kőrössy L. 1968: Tektonische Kar-' te \4ijCJngarn im Masstabe 1:1.OOOOOO rActa Geoí.Acad.Sei.Hung. 13. p.115. Bendefy L. 1956: Szinváltozások Dunántúl térségében korszerű, szabatos szintezé­sek alapján.-MTA Müsz.Tud.Oszt.Közi.20. Bendefy L. 1966: Contribution to the knowl­edge of the crustal structure of the Hungarian Basin.—Acta Geol.Acad. Sei. Hung. 10. p.337. Bendefy L. 1968: Adatok a Pannónia!-masszi-1 vum belső szerkezetének ismeretéhez. — Földrajzi Közlemények, Budapest Bendefy L. , 1969: Adatok a Fertő és a Han-j ság medencéje kialakulásának kérdésé­hez .—Hidrológiai Tájékoztató, Budapest | Bendefy L. 1970: Bányabeli karsztvizbetö- rések és földrengések kapcsolata.—VI. Bányavizvédelmi Konferencia II/l, Buda­pest . Bendefy L. , 1971: Kéregszerkezet és hidro- " gr át I'ä.-Hidrológiai Közlöny, Budapest. Boqdanoff A.A.-Mouratov M.V.-Schatsky N.S. 1964: Tectonics of Europa.-Akadémia Nauk CCCP, Moszkva ’Bognárné Kutzián I. 1963: The Copper Age cementeri of Tiszapolgár-Basatanya.— Akad.Kiadó, Budapest, p.595.' Borgy Z■ 195 3: A Bodrogköz felszínének ki ­"* alakulása.—Földr. Ért.2 . Borsy Z. 1954: Geomorfológiai vizsgálatok a Bereg-szatmári sikságonr-Földr.Ért. 3. Borsy Z■ 1961: A Nyírség természeti föld­rajza.— Akadémiai Kiadó, Budapest. Bubnoff,S. 1926: Geologie von Europa.— Berlin Bubnoff,S. 1955: (utalás alapján L: Szentes F. 1959) Bulla B.-Mendöl T. 1947: A Kárpátmedence földrajza.-Akad-Kiadó, Budapest Bulla B. 1953: Az Alföld felszínének ki­alakulása.- Alföldi Kongr. MTA ^Budapest Bulla B. 1964: Magyarország természeti földrajza.—Akadémiai Kiadó, Budapest Cholnoky J. 1907: A Tisza-meder helyválto­' z ás ai —Földr.Köz lem.35. Csiky G. 1956: A Budapest-környéki újabb szénhidrogén kutatások és azok földtani eredményei .— Földtani Közlemények,Buda­pest Csiky G■ 1963: A Duna-Tisza köze mélyszer­kezeti és ősföldrajzi viszonyai a szén- hidrogén kutatások tükrében.-Földrajzi Közlemények, Budapest Dank V. 1963: A délalföldi neogén medencék rétegtani viszonyai és kapcsolatuk a délbaranyai és jugoszláviai területek­hez .-Földt.Köz 1.93.3. p.304-324. és 1965.95.2.p.123-139. Dank V.,Bodzay I. 1970: A magyarországi po" tenciális szénhidrogén-készletek fejlő­déstörténeti háttere -Orsz.Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Budapest 24.p. Darányi F. 1966: Adatok a Bakony hegység szerkezetéhez .-Földt.Közi. 86. Dohnálik J.—Csorna J, 1962íFolvócsatornázás hatása a mederalakulásra,-VITUKI Beszá­moló 1959. Budapest. DohnálIk J, 1963:Adatok a balatoni meder felmérési módszerek pontosságáról. A BalatonIfeliszapolódásával kapcsolatos kutatások.- VITUKI kiadvány, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom