Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
13. A Tisza kialakulása és mederváltozásai
Földtani SZELVÉNY ALGrÄ-KISTISZAl CSATORNA VONALÁBAN Szerte Mihiltz István dr. DNY H = középszemü homok (h) = közép és aprószemü homok, h = aprószemü homok, (h) = finomszemü homok, fih = finomszemü homok, ifih = iszapos finomhomok, ih = iszapos apróhomok, hi = finomhomokos iszap, ai = agyagos iszap, a = agyag, hl = homokos lösz, Lfih = löszös finomhomok. A rétegek valószinü kora: vízszintes szaggatott = bükk-korszaki függőleges = tölgy-korszaki, vízszintes = njogyoró-korszaki, szürke = fenyő-nyir-kor- szaki,'fehér = würm-korszaki. 222. ábra Ős-Tisza a fényő-nyir IV. elején buckákon keletkezett hulló-poros képződmény sem lehet mindenütt pleisztocénkor! (Borsy Z. 1961. p.33). A pollenvizsgálatok, melyeket Csinádi Gerő, Borsy Zoltán stb. a Nyirségen a nyir- vizes laposok furásanyagán végezték, azt bizonyítják, hogy a Nyirség déli része ekkor még csak annyira emelkedett meg, hogy a Tisza kelet-nyugati átfolyását raegakadályozza, és azt lapos, pangó vizes térszínné alakítsa. A homokbuckák a Nyirség nagy részén még azután, a száraz éghajlatú és viszonylag melegebb boreális korszakban alakultak ki, mikor a növényzet csak gyéren tenyészett a homokos térszíneken, ahogy azt Sümeghy J. (1944) is feltételezte.A fenyő- -nyir korszak végén a Tisza még bővizű folyó gyanánt kelt át a Nyirség északi-keleti részén, majd a Bodrogköz és a Takta vidékén. Hejőpapi-Igrici-Mezőcsát, felé kerülve Tiszakeszi-Tiszacsege táján közelítette meg a mai Tisza vonalát, melyet a délebbi szakaszon nagy vonalakban megtartott napjainkig (21ll. ábra."cr" jelű medernyomok) . A Tisza miközben a Sajó-Hernád törmelék- kúpján áthaladt, durvább (kavicsos homok) hordalékot halmozott át. A fenyő-nyir korszak után a Tisza vízhozama jelentősen csökkent, hordalékával nem tudott megbirkózni, igy ezt a medrét is feltöltögette és elhagyta (223. ábra). A Tisza-Sajószöged környékén a Sajó süllyedő törmelékkúpját is harántolta. Kanyarjait jól követhetjük Hejöpapi, Igrici és Mezőcsát határában. E meder áthalmozott kavicsanyaga dél felé is több km hosszban volt nyomozható (Mike K. 1968). e) A mogyorókorszaki Tisza hajdani medrének nyomait (224. ábra) Borsy Z.(1953) 407 221. ábra
