Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
13. A Tisza kialakulása és mederváltozásai
tárásában. Két mintát vettünk belőle, melyet a VITUKI-labor szemcseösszetétel szempontjából megelemzett (218. ábra). A mai Tisza görgetett hordalékának hónapra bontott többéves átlagait is megvizsgáltuk a Tisza néhány szakaszán (219-220. ábra), hogy összehasonlításra legyen lehetőségünk (Mike K. 1970). Az anyag tiszai eredetét csaknem biztosnak kell vennünk. Az átlagos szemcseátmérő alapján a minta anyaga megfelel a Tisza Polgár körüli szakasz görgetett hordalékának. A két minta esetében a megtett út hossza is nagyjából megegyezik.. A folyó esésében sem lehetett alapvető különbség. Borsy Z. (1955) egy Nyíregyházán mélyített fúrás anyagától vett mintát pollenvizsgálatnak vetett alá. A pollenek alapján arra a következtetésre jutott,hogy a fúrás területén a fenyő-nyir Ill-ban beállt a vizek pangása, elláposodtak a folyómedrek. Ez a megállapítás alátámasztja feltevésünket. A Nyirség északnyugatra való billenőse miatt ugyanis az Ős-Tisza Nyíregyházától északabbra terelődött, ahol a szerkezeti süllyedések az előbbi medernél mélyebb térszint hoztak létre (212. ábra). A Nyáregyházától északabbra levő fenyő- -nyir IV-beli medernyomok, melyek a hip- szometrikus morfológiai térképen láthatók 220.ábra Görgetett hordalékok átlagos szemcsemérete a Tisza három szelvényében A.TIVADAB B. POLGÁR "l.n r~1"" I Fincn homok | tlur.. horv,L 001 7 3 Vs 6 7 6901 2 3 . f)7 0010 T i i; HiiiüDDir;: .1 rnimiíJim A görbék 1-1 év konkrét hordalékának átlagos szemcseátmérőjét jelzik (207. ábra) , a Hortobágyi-süllyedék területén is kinyomózhatók voltak (211. ábra "f" jelzésű medernyomok). A medreket finomhomokos iszap és iszapos finomhomok tölti ki. Mig a Nyirség északi részén a Tisza vándorlással kerülte ki a kéregmozgások által elébe torlódó akadályokat, a Szolnok alatti szakaszán nem volt kitérésre lehetősége, igy be kellett vágódnia. A Tisza- -meder mélyitő (beágyazódó) tevékenysége tehát elsősorban a kéregmozgásokra vezethető vissza. Természetesen egyéb tényezők pl. az éghajlatváltozás (bővebb csapadék, kevesebb hordalék, stb.) is elősegíthették ezt a folyamatot. A bevágódás mértéke helyenként a 15 m-t is meghaladta és oldalazó tevékenysége révén több km-es széles völgyet vágott be magának. Ezt a völgyet aztán a holocén folyamán ritmusosan visszatérő denudációs szakaszok ellenére feltöltögette. A holo- cénkori Tiszán 4 bevágódó (denudációs) szakasz mutatható ki és 4 feltöltődő (akkumulációs) szakasz (Mike K. 1970) . A koruk szerinti elkülönítésük még nem történt meg (221. ábra). A Tisza elhagyott körösvidéki vázrendszeréből alakult ki a mai Kőrös- -Berettyó vázrendszere, mely a mai formájához már nagyon közel állott, csupán a lefolyása fordult később délnyugat irányába. Ezt az irányt megtartotta napjainkig. d) A fenyő-nyir IV-ben a tiszai mozgásfázis újabb ritmusa, újabb változásokat okozott a Szatmári-síkságon. Apa-Csász- ló-Kömörő vonalában torlódásos törésvonal alakult ki, melynek vergenciája dél-délnyugati volt (Mike K. 1963) . A torlódás helyi emelkedéssel párosult, melynek következtében a Szamos tiszai torkolata a mai Rétközre tolódott (222. ábra). Ezzel egy- időben az Ecsedi-láp területe lemaradt az emelkedésben, s ez az előbbi folyamat hatását jobban kihangsúlyozta (Mike K. 1964, 1968). A Nyirség északnyugatra való bille- nése és a Bodrogköz süllyedése a fenyő-nyir végén is erőteljes volt. Ennek tudható be, hogy a Nyirség északi részén és a Rétközben kimutatható holocénkori Tisza-medrek egybefonódva párhuzamosan futnak, miközben az elhagyott medernyomoknak egyre magasabb lett a tengerszint feletti magassága. E medrekről Miháltz I. (1951. p.6.) egyik kéziratos tanulmányában ezt irta: "A Nyirség homokterületét keresztül-kasul járják a hosszan elnyúló és kanyargó mederszerü mélyedések, amelyeket iszapos homok és iszap tölti ki." - Elmondja, hogy ezen anyagok kilúgozott löszt tartalmaznak és, hogy folyóvízi eredetük van. A lösz csak würm korszaki, ill. ó-holo.cén lehet (Borsy Z. 1961. p. 28) , hiszen idősebb löszlerakódást a Nyírségen nem ismerünk még fúrásokból sem. Ebből adódik, hogy az áthalmozódásnak würm- nél fiatalabbnak kell lennie, tehát csak holocénkorinak minősíthetjük.Itt kell megemlíteni, hogy ezt a mederkitöltést több helyen futóhomok borította be, ennek alapján a futóhomok felhalmozódását vagy legalább az áthalmozódását holocénkorinak kell minősítenünk (Borsy Z. 1961) . A megkötött 406