Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

13. A Tisza kialakulása és mederváltozásai

tárásában. Két mintát vettünk belőle, me­lyet a VITUKI-labor szemcseösszetétel szem­pontjából megelemzett (218. ábra). A mai Tisza görgetett hordalékának hónapra bon­tott többéves átlagait is megvizsgáltuk a Tisza néhány szakaszán (219-220. ábra), hogy összehasonlításra legyen lehetőségünk (Mike K. 1970). Az anyag tiszai eredetét csaknem biztosnak kell vennünk. Az átlagos szemcseátmérő alapján a minta anyaga meg­felel a Tisza Polgár körüli szakasz görge­tett hordalékának. A két minta esetében a megtett út hossza is nagyjából megegyezik.. A folyó esésében sem lehetett alapvető kü­lönbség. Borsy Z. (1955) egy Nyíregyházán mélyített fúrás anyagától vett mintát pol­lenvizsgálatnak vetett alá. A pollenek alapján arra a következtetésre jutott,hogy a fúrás területén a fenyő-nyir Ill-ban be­állt a vizek pangása, elláposodtak a folyó­medrek. Ez a megállapítás alátámasztja fel­tevésünket. A Nyirség északnyugatra való billenőse miatt ugyanis az Ős-Tisza Nyír­egyházától északabbra terelődött, ahol a szerkezeti süllyedések az előbbi medernél mélyebb térszint hoztak létre (212. ábra). A Nyáregyházától északabbra levő fenyő- -nyir IV-beli medernyomok, melyek a hip- szometrikus morfológiai térképen láthatók 220.ábra Görgetett hordalékok átlagos szemcsemérete a Tisza három szelvényében A.TIVADAB B. POLGÁR "l.n r~1"" I Fincn homok | tlur.. horv,L 001 7 3 Vs 6 7 6901 2 3 . f)7 0010 T i i; HiiiüDDir;: .1 rnimiíJim A görbék 1-1 év konkrét hordalékának átlagos szemcseátmérőjét jelzik (207. ábra) , a Hortobágyi-süllyedék terü­letén is kinyomózhatók voltak (211. ábra "f" jelzésű medernyomok). A medreket fi­nomhomokos iszap és iszapos finomhomok tölti ki. Mig a Nyirség északi részén a Tisza vándorlással kerülte ki a kéregmozgások ál­tal elébe torlódó akadályokat, a Szolnok alatti szakaszán nem volt kitérésre lehe­tősége, igy be kellett vágódnia. A Tisza- -meder mélyitő (beágyazódó) tevékenysége tehát elsősorban a kéregmozgásokra vezet­hető vissza. Természetesen egyéb tényezők pl. az éghajlatváltozás (bővebb csapadék, kevesebb hordalék, stb.) is elősegíthették ezt a folyamatot. A bevágódás mértéke helyenként a 15 m-t is meghaladta és oldalazó tevékenysége ré­vén több km-es széles völgyet vágott be magának. Ezt a völgyet aztán a holocén fo­lyamán ritmusosan visszatérő denudációs szakaszok ellenére feltöltögette. A holo- cénkori Tiszán 4 bevágódó (denudációs) sza­kasz mutatható ki és 4 feltöltődő (akkumu­lációs) szakasz (Mike K. 1970) . A koruk szerinti elkülönítésük még nem történt meg (221. ábra). A Tisza elhagyott körösvidéki vázrendszeréből alakult ki a mai Kőrös- -Berettyó vázrendszere, mely a mai formá­jához már nagyon közel állott, csupán a lefolyása fordult később délnyugat irányá­ba. Ezt az irányt megtartotta napjainkig. d) A fenyő-nyir IV-ben a tiszai moz­gásfázis újabb ritmusa, újabb változáso­kat okozott a Szatmári-síkságon. Apa-Csász- ló-Kömörő vonalában torlódásos törésvonal alakult ki, melynek vergenciája dél-dél­nyugati volt (Mike K. 1963) . A torlódás helyi emelkedéssel párosult, melynek követ­keztében a Szamos tiszai torkolata a mai Rétközre tolódott (222. ábra). Ezzel egy- időben az Ecsedi-láp területe lemaradt az emelkedésben, s ez az előbbi folyamat ha­tását jobban kihangsúlyozta (Mike K. 1964, 1968). A Nyirség északnyugatra való bille- nése és a Bodrogköz süllyedése a fenyő-nyir végén is erőteljes volt. Ennek tudható be, hogy a Nyirség északi részén és a Rétköz­ben kimutatható holocénkori Tisza-medrek egybefonódva párhuzamosan futnak, miközben az elhagyott medernyomoknak egyre magasabb lett a tengerszint feletti magassága. E medrekről Miháltz I. (1951. p.6.) egyik kéz­iratos tanulmányában ezt irta: "A Nyirség homokterületét keresztül-kasul járják a hosszan elnyúló és kanyargó mederszerü mé­lyedések, amelyeket iszapos homok és iszap tölti ki." - Elmondja, hogy ezen anyagok kilúgozott löszt tartalmaznak és, hogy fo­lyóvízi eredetük van. A lösz csak würm kor­szaki, ill. ó-holo.cén lehet (Borsy Z. 1961. p. 28) , hiszen idősebb löszlerakódást a Nyírségen nem ismerünk még fúrásokból sem. Ebből adódik, hogy az áthalmozódásnak würm- nél fiatalabbnak kell lennie, tehát csak holocénkorinak minősíthetjük.Itt kell meg­említeni, hogy ezt a mederkitöltést több helyen futóhomok borította be, ennek alap­ján a futóhomok felhalmozódását vagy leg­alább az áthalmozódását holocénkorinak kell minősítenünk (Borsy Z. 1961) . A megkötött 406

Next

/
Oldalképek
Tartalom