Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
1. Bevezetés
36. ábra ÉÍNY DDK, iLJ 2LJ 3L_J <tE3 5ÜJJ törések formájában zajlottak le. Borsy Z. (1961) szerint a Rétköz jobban süllyedt, mint a Bodrogköz. Ez a megállapitás elsősorban a holocén második felére áll. A hó- locén legelején a mai Bodrogköz területe süllyedt intenzivebben. A Nyirség emelkedésével egyidőben keleti határa is egyre határozottabban kezdett kialakulni. Már a fenyő-nyir korszakban olyan szintkülönbség volt a Nyirség DK-i peremén, hogy a Tisza az Érmellékről vándorolni kényszerült. Az Érmellék is megemelkedett, miközben a Nyirség É-ra billent. A Tisza a mozgásnak megfelelően egyre északabbra keresett és talált is átfolyást Ny-felé (Mike K. .1968) . A Bodrogköz holocénkori süllyedésével Borsy Z. (1953) részletesen foglalkozott.A süllyedés intenzitására nézve elsősorban a tőzeges szintek és pollenvizsgálatokalap- ján vonta le következtetéseit. A holocén Tisza eme nagyarányú vándorlása közben a pleisztocén-rétegek egy részét letarolta, ill. áthalmozta. A letárolás az emelkedő sávok mentén következett be. A szintváltozások miatt bekövetkezett jelenkori letarolódás mértékéről a 36■ábra tájékoztat. A szelvény a Nyirség K-i részét harántolja Tuzsér és Nyirkáta között. Erre csaknem merőlegesen halad a 37 . ábra szelvénye, mely Hajdúböszörmény és Beregsurány között letarolódás- mértékét is szemlélteti, valamint az ÉNy - DK irányú Végardó és Rozsály közötti szelvény, melyet a 38 ■ ábrán láthatunk A fúrások nagy sűrűsége révén a törések torlódásos jellegére is lehet a szelvényekből következtetni. A szelvények rétegdőlései is utalnak arra a kéregmozgásra, mely a Tiszát mai vonala felé terelte. A Tisza-menti kéregmozgások nyomon követhetők a hordalékkúp rétegeinek térbeli helyzete alapján. A Szatmári-sikságon mind a Tisza,mind a mellékfolyói a szintváltozások csapásai mentén alakították ki medrüket. A Szamos torkolatának mai helyét részben a tektoniFöldtani szelvény Tuzsér és Nyirkáta között (1 — lepusztult összlet; 2 — iszap, lösz és agyag; 3 — homok; 4 — durva homok és kavics; 5 — a durva üledékek fekükép ződményei; H — holocén; W — würm; RW - rissz—würm; R — rissz; MR — mindéi—rissz; M — mindéi; GM — günz- -mindel; G — günz; P3 — lelsö-pliocén és pleisztocén eleji üledékek; P — pliocén üledékek 32-p •p :0 N :0 > C u 3 lfi KP d) u S Q) CQ W if> xd : fi $ y* * * A JS □'-1 * aj CO Is h7 } ro Ä □ I * 04 > i—I S (U s •H C ITJ ■P ’ Ti H :0 5 * N •H >
