Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
13. A Tisza kialakulása és mederváltozásai
a Zagyva pedig Szentesnél ömlött a Ny-i ágba. Az utolsó würmi eljegesedés fázisában, a würm Ill-ban, Tisza hordalékkúpja már alig épült (206/Ó ábra) .Az Alföld süly- lyedése csaknem teljesen megszűnt, egyedül a Szegedi-süllyedék területén és az Érmelléken mutatható ki erre a szakaszra eső süllyedés. Az Alföld térszine DK-re billent. A Tisza a Szatmári-sikság legdélebbi vonalát foglalta el, csak az Érmelléken át volt egy keskeny, feltehetően eróziósán mélyülő átfolyása, majd a Békés-Orosház- -Szegedi vonalát rögzitve csaknem egyenes futása volt a Szatmári-sikságtól Szegedig. Az Ős-Sajót Debrecentől D-re vette fel. Ez a mellékfolyó időnként Hajdúböszörmény felé haladva kelet felől kerülte meg a Debrecen táján kiemelkedő hátat, de főága Debrecentől nyugatra haladt DDK-i irányba. A Zagyva Kondorosnál torkollt a Tiszába, a Maros pedig Makónál. A Kőrösöket nagyjából mai vonaluk mentén ugyancsak Kondorosnál metszette a hajdani Tisza. A würmi állapotok arról tanúskodnak, hogy a kéregmozgások az Alföld nagy hordalékkúpját oldalról kezdte összepréselni.Ez a préselődés -az utóbbi 12 ezer év alatt (vagyis a holocén folyamán) bizonyos vonalak mentén törések felújulásához is vezetett ( j28.ábra). A holocénben vésődőEETci a vízhálózat Il-es terasza is (a "városi" terasz) . 13.5. A Tisza-meder alakulása a holocénben Már a hordalékkúp felépítését elemző földtani szelvények is arról tanúskodnak, hogy a Nyirség északi felében a pleisztocén vége óta jelentős letarolódás ment végbe, hiszen a pleisztocén összletből kb. 40-50 m vastag üledék hiányzik (J$B. ábra) . Az is feltűnő, hogy a Nyirség ezen részein K-ről DNy-ra Ívelő medernyomok vannak a felszínen, melyek csaknem párhuzamosan haladnak, jelezvén azt, hogy az a folyó,mely itt áthaladt, mederváltással oldalazott ÉNy felé (207. ábra) . A kanyarok méretei alapján csak a Tiszára lehet gondolni, az iránya és térbeli helyzete alapján pedig csak a jelenkorra (holocénre) , mivel a pleisztocén végén még É-ról D-re haladtak a hajdani mellékfolyók az Érmellék felé. A Tisza ugyanis az Érmelléken folyt a Körösei A Felső-Tisza környékének tömbszelvénye a negyedkori üledékek fekü- felszinével. (A pontozás = a holocénnél idősebb felszini képződmény) 1. Hortobágyi-katlan 2. Körösvidéki-süllyedék 3. Szolnoki-süllyedék 4. Szegedi "árok" 208.ábra A magyarországi Tiszavidék tömbszelvényei b) A negyedidőszaki üledékek feküfel- szine (Urbancsek J. adatai alapján)
