Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
13. A Tisza kialakulása és mederváltozásai
230 nak tektonikus elmozdulásairól közölt adatokat is. Kétségtelen, hogy azok a holocén elmozdulások, melyeket a Nyirségen megállapítottunk, az Érmelléken az ó-holocén teraszokban is szintkülönbségeket kellett, hogy okozzanak. Papp A. (1960) történelmi adatok alapján foglalkozott bizonyos ősmedrekkel, melyeket a mai térképek már nem tüntetnek fel, mint pl. az Érmelléktől a Sárrét irányába , Turkeve-Turpásztó-Turtő-Mez őtur- -Turkeve stb. vonalán levők. A helységnevek is arról tanúskodnak, hogy e medrekben a honfoglalás után még jó ideig vizfolyás volt. Szabó J. (1960) érdemének tudható be, hogy felismerte a Hajduháton és a Nyirsé- gen az általa ÉK-DNy-i irányúnak minősitett, de valójában K-ről, DNy-ra forduló völgyeket, ill. elhagyott medreket, melyek azonban szerinte pleisztocén-koriak. Később ezekről Mike K. megállapította, hogy ho- locén koriak (1970, 1979). Szabó nem tudta ugyan a medernyomokat behelyezni a fejlődéstörténeti folyamatba, de megállapította, hogy e medrek mentén DK-felé finomulnak az üledékek. Élesen támadta Szófogadó Pált, aki a Vidi-érről, mint törés által preformált völgyről beszélt. Néhány sorral előtte azonban ő maga is arról irt, hogy a Vidi-ér völgyének északi partján négy "terasz" van, a délin csak kettő. E tereplépcsők nyilván kis vetődési magasságú szino- rogén törések révén alakulhattak ki és semmiképpen sem lehet azokat klimatikus eredetű "teraszoknak" tekinteni, mint ahogy azt Szabó tette. A hordalékkúp rétegtani ismerete nélkül a hordalékkúp területén felelőtlenség teraszokról beszélni. Somogyi S. (1960) hazánk folyóhálózatának kialakulásáról irt kandidátusi dolgozatában a Tisza fejlődéstörténetének szintézisét is összeállította, ő állapította meg elsőként, hogy a Kurca és Porgány tiszai eredetű meder. A tanulmányban közölt tudomány-történeti adatok és a csaknem teljességre törekvő irodalom kritikai ismertetése minden további vizrajzi fejlődés- történeti munkának alapját alkotja. A tanulmány megírása óta az újabb adatok birtokában kissé módosult ugyan az általa felvázolt fejlődéstörténeti kép, de Somogyi S. nagyszerű eredményeit ezek után sem lehet elvitatni. Franyó F. (1961) a Duna-Tisza közi futóhomok éslösz települési viszonyairól, a Sajó hordalékkúpjáról (1965), a Tisza déli szakaszának kialakulásáról irt áttekintő tanulmányokat (1964). Az Alföldi alapfurá- sok ismertetése is részben nevéhez fűződik (1966 , 1978,1980). Az Ős-Sajó hordalékkúpjának durvább és finomabb rétegeinek váltakozásából a pleisztocén klimaváltozásókra következtetett. Szelvényeiből kiderül,hogy a kavicsoshordalék Sajó eredetű, mert keletre, délre és nyugatra egyaránt elvékonyodnak a durvább hordalék-rétegek. Szelvényei egyben arról is tanúskodnak, hogy a mai Tisza a pleisztocén után került e hordalékkúp területére. Másik dolgozatában H= holocén Pl = pleisztocén P=phoc®r' M = miocén THriász 1) agyag,iszap- kőzetliszt 2) agyagos,iszapos homok 3) homok 4) kavicsos homok, kavics 5) tufás agyag 6) áthalmozott riolittufa 7) tufás honok 8) tufás honok és kavics 9) andezit 10) andezittufa 11) riolit 12) riolittufa és tufit 13) mészkő 14) vető 204/a.ábra Földtani szelvény Sárospatak és Révleányvár között 366
