Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

12. A dunántúli nagyobb állóvizek kialakulása és változása

A turzás mögötti rész még nem töltődött fel. Tihany alakja is még más volt,mint a mai (Bendefy L. 1969). A szabályozások már a 18.század 2.fe­lében elkezdődtek, de csak 1863-ban avat­ták fel a siófoki zsilipet, mellyel a viz- szintet szabályozni lehetett. Ebből az idő­ből való egy ismeretlen szerzőtől származó turista térkép, melynek korát (a rajta áb- rázolt tereptárgyak alapján) 1861-1862 kö­rülinek határozták meg. A térkép tehát a zsilip átadását közvetlenül megelőző évek­ből való (200. ábra). A tó partvonalai nagyon hasonlítanak az 1785-ös von Neu tábornok térképén lé­vőkhöz, a vizszint tehát közel azonos ma­gasságban lehetett. A partvonal élénk vál­tozását az összerajzolt térképadatok jól szemléltetik (200. ábra). A partvonalak nemcsak a vizszint ingadozásait jelzik,ha­nem a partok abrázióját, a limán-partok épülését, a suvadások és a balatoni áram­lások által létrejött partváltozásokat is. A vizszintváltozások - természetesen - na­gyon intenziven beleszóltak a partok ala­kulásába is. A modern értelemben vett szabályozá­sok, mely alatt a partok védelmét, ill. alakítását; a hasznosítás számára kedvező mélységek (kotrással, ill. feltöltéssel való) kialakítását értjük (Ligeti L. 1966, 1969, 1974) végeredményben az 1908-as XLIX.tc. megjelenésével kezdődtek el.A Sió hajózhatóvá tétele érdekében a Balaton viz­szint jét stabilizálták. Az 1888-ban megin­dult balatoni hajózás biztosítására kikö­tőket építettek, s körülötte a partbizto- sitások is elkezdődtek. 1916-ban jelent meg Kolozsváry Ödönnek a Balaton szabályozási terve, melynek alapján a partbiztositások folytatódtak. Az 1911-től működő Balatoni Kikötők Felügyelősége pedig tanulmányozni kezdte a tó fizikai tulajdonságait, áramlási és iszapolódási viszonyait. A Kis-Balaton lecsapolása ütán az utóbbi évtizedekben egyre intenzivebbé vált a Balaton nyugati medencéjének feliszapoló- dása. Megszüntetésére a Kis-Balaton üle- dék-felfogó szerepét visszaállították. Az utóbbi évtizedben pedig a mezőgazdaság ke- mizálásával megindult a tó vizének intenziv eutrofizálódása is, mely ellen ugyancsak környezetvédelmi intézkedéseket kellett életbe—léptetni (Ligeti L. 1980). IRODALOM Adám L.. 1953: A Velencei tó és a Zámolyi- -medence kialakulása.-Földr.Közi. 3.p. 307-332. Adám L. , 1959: A Móri-árok és északi elő- terének kialakulása és fejlődéstörténe­te .-Földr .Ért . 8.p. 227-307. Adám L. et al., 1975: A Kisalföld és a Nyu­gat-magyarországi peremvidék .-Akad .Ki­adó , Budapest, 605 p. Adám L.■ Marosi S.. Szilárd J.. 1959: A Mezőföld természeti földrajza.—Földraj­zi Monográfiák II. Akad. Kiadó, Buda­pest, 514 p. Adám L■. 1960: A Tolnai Hegyhát kialakulá­sa.- Földr .Ért . 9.p. 143-176. Bacsák Gy., 1944: Az utolsó 600 OOO év tör- ténete IP- Beszámoló a MÄFI Vitaüléseinek munkálatairól 65. p. 221-269. Balogh K. et al., 1958: Magyarázó Magyar- ország 1:300 000-es földtani térképhez.-Müsz.Kiad.Budapest, p.1-115. Baranyi S. et al., 1980: A Balaton kutatá- sa és szabályozása.- VITUKI Közlemények. Baranyi S., 1973-75: A Balatont tápláló vízfolyások hordalékszállitásának meg­határozása .—Tájékoztató az állóvizek hidr. feltárásáról 1971-1973 köt.VITUKI Bartha F.. 1955: A várpalotai pliocén pu- hatestü fauna biosztratigráfiái vizsgá­lat a.—Földt.Int.Évk.43. 2.p.275-351. Bartha F., 1959: Finomrétegtani vizsgála­tok a Balaton környéki felső-pannon képződményeken.—Földt.Int.Évk. 48. 1. p.1-191. Bartha F., 1975: A magyarországi pannon összefüggései és problematikájaFöldt. Közi. 105. 4. 399-418 p. Bendefy L., 1967: Kéregmozgások a Bakony és Balaton-felvidék, valamint ezek elő­terében a tó kialakulásával kapcsolat­ban.—VITUKI zárójelentés, Kézirat Bendefy L., 1968: A Balaton vizszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig;- Hidr.Közi. 48. p.257-263. Bendefy L.-V.Nagy I., 1969: A Balaton év­százados partváltozásai r Müsz.Kiadó(Bu­dapest 215 p. Berzenkovits A.-Edvy Gy., 1951: Jelentés a Kis-balatoni tőzegterületnek a Zelától délre eső részén, 1951. év őszén vég­zett tőzegkutatási munkálatokról.— Kéz­irat MÄFI Adattár p. 1-5. Bihari D., 1968: Periglaciális talaj fagyra utaló formák a Bakony nyugati részén.— Kézirat, MÁFI Adattár Bulla B. . 1944 : A Balaton kialakulásáról és koráról.—Föld. Zsebkönyv p. 3-14. Bulla B.. 1946: Geomorfológiai megfigyelé­sek a Balatonfelvidéken—Földr. Köz 1.71. p. 18-45. Bulla B.. 1958: A Balaton és környéke föld­rajzi kutatásairól.—Földr.Köz 1. 6.(82) p. 313-324. Cholnoky J. , 1918: A Balaton hidrográfiája-r A Balaton Tud.Tanúim.Eredményei I.köt. 2.rész, Budapest 358 p. Cholnoky J., 1934: A folyók szakaszjelle­gének összefüggése a szabályozással és az öntözéssel .— Vízügyi Közi. Darnay (Dornyai) B., 195 3: Kövületek a Nagy- somló felső-pannóniai és pleisztocén ré­tegeiből — Kéz irat, MÁFI Adattár

Next

/
Oldalképek
Tartalom