Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
11. A Dráva–Mura vízrendszer története
hető legnagyobb mélység (vagyis hmax> » a vízhozam és az iv nagysága közötti kapcsolatot . Vizsgálatai szerint a kapcsolatot azon szakaszhatárokon belül lehetett kimutatni, ahol az esés átlaga állandó volt. A vizsgálatok az 1886. és 1966. évben végzett vizszintrögzitéskor és vizhozammérés- kor szerzett adatok alapján készültek. Az általános egyenlet *‘§>b A szakaszra jellemző állandók és a regresz- szió értéke a következő: 0-27 27-75,8 75,8-107,6 107,6-153,8 153,8-183,1 183,1-236,1 fkm fkm _____________fkm_________________fkm________________f km________________fkm a vizszintrögzités 8,07 b nem készült 0,2499 r - - 0,817 7 ,70 7 ,55 6,25 0,375 0,153 0,156 0,799 0,899 0,862 A potamológiai vizsgálatok rámutattak arra, hogy a gázló és az iv mélypontjai közötti különbség (Ah), az iv sugara (R) és hossza (L) között összefüggés van. Ezt az összefüggést a legjobban a következő kifejezéssel lehetett megközelíteni: Ah = a.L.Rb Az egyes folyószakaszokra az állandók és a regresszió értéke (r) a következő: 0-27 27-75.8 75.8-107,6 107,6-153,8 153,8-183,1 183,1-236,1 fkm fkm fkm a nem értékelhető 1,053 15,421 b-0,854-1,2302 r 0,872 0,901 A vizsgálatok során Mantuánó J. megállapította, hogy a folyó jellemző méretei között szoros kapcsolat van, és hogy az ötletszerű, hidrológiai és hidraulikai alapok nélküli szabályozási munkák a folyó dinamikai egyensúlyát nagymértékben megbontották. Ezt igyekszik a folyó dinamizmusa visszaállítani (Mantuánó J. 1981). 11.4. A_két_folyó_szabályozási_munkálatai A mederrendezéseket és az árvédekezések munkálatait is Mantuánó J. (1981) munkája alapján ismertetjük. A Dráván és a Murán hazánk határain túl készitett meder- rendezési munkákról részletes adatokat beszerezni nem állt módunkban. Tudjuk azonban, hogy a Murán jugoszláviai folyószakaszon folynak folyószabályozási és meder- rendezési munkák. A Dráván a Mura betorkol- lása feletti szakaszon mederrendezési és folyószabályozási munkákról a vizlépcsőzés kivételével nincs tudomásunk. Hazánk területén intenzív mederrendezési munkák folytak, melyekre vonatkozóan 1784-től állanak rendelkezésre adatok.Napjainkban azonban csak kisebb-nagyobb meder- rendezések és folyószabályozások vannak folyamatban. A Murán végrehajtott szabályozások történetét az országhatár változásától függetlenül, a szabályozás alapelvei szerint két szakaszra lehet osztani. Az első szakaszban, - mely közelítőleg a XIX.sz.végéig tartott -, csak az elfajult kanyarokat vágták át, ha az elfajulás lényeges kul- turterületeket veszélyeztetett. Ezzel elősegítették a folyó vonalozásának egészségesebb kialakulását. Az 1900-as évektől kezdődően a másofkm _______________fkm__________________fkm________ 0 ,643 1,231 371,271 •0,902 -1,022 -1,772 0,911 0,925 0,902 dik szakaszban - mindinkább az a felfogás érvényesült, hogy a folyó jól kifejlődött kanyarulatát a homorú partok megkötésével kell rögzíteni. A helyszínen könnyen beszerezhető anyagból épülő rőzsekavics müveket alkalmaztak, majd néhány évtizeddel később, áttértek a kőmüvek építésére. Ezek a rőzseteri'téssel védett 2-4 m3/fm-es kő- depóniás müvek igen tartósnak bizonyultak, a II. világháború és az azt követő időszak légköre azonban megakadályozta a müvek megfelelő fenntartását és továbbfejlesztését, így a meglévő müvek sok helyen veszendőbe mentek, vagy káros hatást váltottak ki. A szabályozási munkálatok a múltban a határhelyzet miatt egymástól elszigetelve, helyi károk elhárítására épültek. Az 1956- os Magyar-Jugoszláv Vízügyi Egyezmény megkötése óta lényeges haladás észlelhető. A Murára általános szabályozási terv készült, melynek alapján egységes elv szerint gazdaságosan és műszakilag célravezetőén lehet majd a jövőben a problémákat megoldani. A jobbparti müveket 1945-ig túlnyomó részt Magyarország építette ki, amig a Muraköz hozzá tartozott. 1945 után a jugoszláv fél is intenziven hozzáfogott a partvédelmi munkákhoz. Terméskövet alkalmaztak és a rézsüt is a terepig kővel biztosították. Bár nem mindig volt indokolt ez az eljárás, a kőburkolatok igen biztos védelmet nyújtottak az árviz és a jéglevonulás veszélyei ellen. Napjainkban a Murán a folyószabályozási munkák a Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság által jóváhagyott szabályozási terv alapján folynak. A Dráva szabályozásához készült tervezéseket három fő csoportba lehet osztani: •-* Minimális tervezéssel, inkább csak ötletszerűen, helyi szükségletből végzett 312
