Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
1. Bevezetés
nyainak megváltoztatása útján hatottak. De úgy is érvényesült a hatásuk, hogy a lepusztulásra különböző mértékben hajlamos rétegeket juttattak a felszínre.Ha egy vetődés mentén a kiemelkedő rész intenzivebben pusztult, a puhább azonban jobban,mint a keményebb, a különbség a vetődés mellett hangsúlyozódott ki, igy az erózió vonala ide helyeződött. 1.3.4.1. Kéregmozgások_szerege_a_Duna_és_a me Xlékviz ei. ne)c_alaJsulás ában Ma már a Duna mederváltozásairól van annyi adat a birtokunkban, hogy ne kelljen csupán feltételezni a Duna ősének Dráva felé, majd a Balatonon, a Sárréten és a Du- na-Tisza közén át a Szegedi süllyedők felé való átfolyását (Szádeczky-Kardoss E.1941, Sümeghy J. 1955, Mike K. 1976, 1980/b, Marosi S,-Szilárd J. 1981).Pozitiv adatok:az Ős-Duna medernyomai,(Mike K. 1976, 1981), melyeket e területeken feltártak, negativ bizonyitékok pedig a Duna mai vonala mentén a pliocén és kora-pleisztocén teraszainak és üledékeinek teljes hiánya. Ezt az óriási medervándorlást csaknem kizáróan a kéregmozgások számlájára lehet Írni. EJőbb a mai 2selicség és a Belső-Somogy emelkedése állta útját a Dráva felé tartó ős-Du- nának, mely keleti lefolyást keresve véste ki a Balaton vonalát, majd a Keszthelyi- -hegységtől Ny-ra húzódó vonal mentén bekövetkezett kiemelkedés és a Gerecse É-i előterének beszakadása terelte a Dunát a mai vonalára. Ez utóbbi esemény kb. 600000 évvel ezelőtt következett be. Az eddig ismertetett változásokat a Duna-Tisza közének rétegtani adatai is tanúsítják. A Duna kora-pleisztocénkori és felsőpliocénkori üledékei a Szentestől Csepelig húzható (szerkezeti elmozdulást jelző) vonaltól délre (különböző vastagságban) előfordulnak, ettől északra viszont teljesen hiányzanak (11/. ábra) . A Visegrádi-szoros elfoglalása után — mely ugyancsak kéregmozgások következménye volt,— az Ős-Duna a felső-pleisztocénig megtartotta a Szegedi-süllyedék felé kialakult lefolyását. Ez a nyomvonala is szerkezeti árokban haladt. A würmi medervándorlása, vagyis a mai Kalocsa felé kialakult medervonala ugyancsak a szerkezeti mozgások számlájára írható (Mike K. 1971, 197 9/a) . Ugyancsak szerkezeti mozgások terelték a folyót a Kisalföldön is a mai vonalára. A würmben —sőt még a holocén első felében is— a Duna saját csallóközi és szigetközi hordalékkúpjába ütközve kitérésre kényszerült. A Párndorfi-platót megkerülve a mai Fertő-tó medencéjét alakította ki, majd DK felé fordulva a mai Rába-közön elérte a Vág-Rábasebes vonalát is. Innen fordult újra ÉK-i irányba. A Dunának eme kitérésében azonban nemcsak a saját feltöltő tevékenysége, hanem a szintváltozások is közreműködtek (Mike K. 1980/c, 1981/a). A kéregmozgások jellege jól tükröződik a 12-13. ábra földtani szelvényén is. A Kisalföldi-Duna mai vonalára való visszatérésében is döntő szerepe volt a würmvégi kéregmozgásoknak. Mind a Mosoni- -Duna-ág, mind a mai fő Dunaág szerkezeti süllyedékek (részmedencék) vonzása révén alakult ki az éppen egyetemesen is süllyedőben lévő Csallóköz-Szigetköz területén. A kisalföldi hordalékkúp felépítését a 13. ábra jól tükrözi. A dunai áttörés teraszainak tektonikai jellegét pedig a 14. ábra szemlélteti. A Duna-menti teraszokat Pécsi M. (1959) részletesen ismertette. A Duna Budapest-Visegrád közötti mederváltozásait és a változások jellegét tükrözik a földtani szelvények, melyekből néhányat a 15-18. ábrán láthatunk.A kéregmozgásoknak a mederváltozásokban játszott szerepe a szelvényeken szembeötlő. A kéregmozgások a Pesti-sikságon jelentős változásokat idéztek elő. A würm végére tehető az a mozgás, mely a billenőben lévő hordalékkúpot teraszszerü rögökre tagolta. A Budapest területére eső szakaszon a teraszok különböző szintekbe jutását tehát elsősorban azok a szintváltozások okozták, melyek a Pesti-sikság hordalékkúpját össze is tördelték (19. ábra). 3 = torlódás, 4 = V-ös terasz, 5 = IV-es terasz, 6 = III-as terasz, 7 = Il/b terasz, 8 = Il/a terasz, 9 = szelvényirány Í9. ábra A pesti tektonikus hordalékkúp-teraszok elnevezése a szakirodalomban A Pest-környéki Duna-teraszok legnagyobb része tektonikusán különböző szintekbe került "hordalékkúp-terasz" (20-24. ábra). A mozgások miatt a Duna az uiű "termái-vo- nalra" vándorolt. A Budapest alatti földtani szelvények is arról tanúskodnak, hogy a Duna mederváltozásainak legdöntőbb tényezője ezen a szakaszon is a kéregmozgás volt. A Duna mostani vonala ezen a szakaszon a würmben
