Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
11. A Dráva–Mura vízrendszer története
dúlt és fokozatosan a Balaton vonalára vándorolt. Az erőteljesen emelkedő Alpokból viszont a Dráva-Mura vázrendszer hatalmas hordalékanyagot szállított a területre. A folyó e hordalékba szinte belebotladozva vált alsószakasz jellegűvé. A kéregmozgások és az élénken oldalazó, vándorló folyó teraszokat is alakított. A Dráva teraszait többen tanulmányozták, a Muráét kevesebben. A megállapítások nem egybehangzóak. Vizsgálataink során a Mura balparti völgysikja, vagyis az ó-holocén terasz- -szint fölött kb. 7-8 m-es magasságban mi is csak egyetlen terasz szintet találtunk meg. (Pl. Szemenye környékén, a Kerka torkolata táján, a holocén völgysik 145, 149 m.B.f. van, a párkányéik pedig 156-159 m.B.f.-i szinten.) A terasz szélén több helyen meredeken emelkedik ki a pannoniai képződményekből épült erodált felszin. Tót- szerdahely és Letenye körül 135-142 körül van a holocén völgysik, a terasz pedig 146- -149 m.B.f.-i szinten alakult ki. Murake- reszturnál 130-140 m.B.f. körül van a völgysik, a terasz pedig 144-146 m-en, tehát már valamivel alacsonyabb szinten,mint a felsőbb szakaszon. A völgysikon mélyített fúrásokon át szelvényeket is szerkesztettünk, melyekből néhányat bemutatunk (181. ábracsoport). A Mura jobbpartján két magasabb terasz is jól elkülönül, őrség-Bottonya-Mikófa és Belica közötti háromszögű párkánysik pl. 160-163 m.B.f.-i szinten nagy kiterjedésű terasz van, efölött pedig 171-172 m.B.f.-i szinten egy újabb terasz is kialakult. A teraszok alapján úgy látszik, hogy a Mura a magyar határszakaszon ÉK felé vándorolt. Ennek is kéregmozgás lehetett az oka. A többi terasz hiányára némi fényt derítettek a Mura-Kerka táján végzett újabb kutatások (Mike K. 1987). A rétegtani viszonyokat hálózat mentén feltáró földtani szelvények Ugyanis. a Murától északra eső területen (Rédics-Máhomfa táján) a kvarter üledék-összletben négy üledékritmust is feltártak. Ez arra utal, hogy a terület a pleisztocén elején süllyedőben és feltöltŐ- .dőben volt. Teraszképződés tehát ekkor nem is lehetett. Feltehető ezek alapján, hogy idősebb teraszok ezért nincsenek a folyó mentén (182. ábrasorozat). A Dráva folyó a Mura torkolatáig csaknem K-i irányba tart, innen pedig - mintegy a Mura folytatása irányába - DK-re fordul. Szerkezeti mozgás terelte a folyót ebbe az irányba. A törés mentén a 129-130 m.B.f-i magasságú völgysikból a pannoniai képződmény . a 200 m.B.f-i magasságokba emelkedik. Zákányig a balparton nincs is terasza. Gyékényestől lefelé a völgysik a magyar területen is hirtelen kiszélesedik. Kb. 122-124 m B.f. a magassága. Efölött kb. 10-15 m-rel van egy homokos terasz. Homokja durva, éles, de lösz fedi. Innen Béla- várig szinte lépcsőt alkotva megy át a holocén völgysik egy 116-118 m B.f.-i szintbe, melyen az I/a terasz kb. 115 m B.f.-i szintben van. A magyar parton íiincs is több terasza. A pannon térszín 130-147 m közötti magasságok között váltakozó eróziós térszint alkot a Dráva mentén. A folyó a magyar part felé terelődött. Az emlitett tereplépcső mégjobban látható a jobbparton, ahol a Il-es terasznak vehető 130-135 m B.f.-i szintbe bevágódott és mélyebb szinten kialakított holocén terasz a 125 m körüli szintről hirtelen a 121-es átlagos szintre kerül. Tektonikus elmozdulásra utal az is, hogy a völgysik lefelé fokozatosan a 125-ös szintre emelkedik újra (pl. Béla- várral átellenben). A holocén terasz-szint pedig fokozatosan a 113-114 m-es B.f.szintre süllyed és kiszélesedik. A III-as terasz ugyanezen a szakaszon a 140 m körüli szintről ugyancsak hirtelen a 132-137 m közötti szintre kerül. A terasz felszínét futóho- mok is elborította, a nagyobb egyenetlenségek ebből is adódnak. A Il-es teraszon is előfordulnak homokbuckák, melyeket a szél a Dráva hordalékából halmozott fel. Magasságuk a 10 m-t is eléri. A tektonikus elmozdulás lehet részben annak is az oka, hogy a folyó Bélavár felé terelődött. Bélavár és Barcs közötti szakaszon a holocén teraszok fölött még két pleisztocén terasza is van a folyónak. A jobb-parton széles, több km széles párkánysikok, a balparton viszont csak 1 km körüli sáv kiséri és az is erősen tagolt a későbbi erózió miatt. A holocén I/b terasz-szint Viz- vár körül 114 m körül van, Barcsig az 108 m körűiig alacsonyodik. Az ártér pedig a 111 m-ről a 106 m-es balti szintre alacsonyodik. A Il-es terasz 122-129 m-es B.f.-i, a III-as pedig a 130-135 m-es szint körül van. A futóhomok és a lösz természetesen kissé tagolta ezeket a magasságokat is. A Rinya völgyének folytatásában - feltehetően ugyancsak tektonikus hatásra - a jobbparti teraszok hirtelen 8-10 m-t lealacsonyodnak. A III-as terasz 133 m-ről 125 m-re, a Il-es pedig 122 m-ről 113 m-re kerülnek). Az óholocén terasz 107-108 m körüli szinten van, maga az ártér pedig 101- -105 m-es szinten. Ez a helyzet kb. Darány- -Gradina vonaláig, ahol fokozatos kiemelkedéssel az egyes terasz-szintek ismét elérik előző magasságukat, majd itt - talán újabb meridionális törés miatt - újabb 4-5 m-es lépcsős lealacsonyodás jelentkezik, mely csak Drávakeresztur-Bukovica vonaláig egyenlitődik ki újra, s itt újabb lépcsős lealacsonyodás mutatkozik. Ez utolsó szakaszon már a jobbparton is megszűnik a III-as terasz szintje. A Gárdony-Drávakeresztur közötti szakaszon a jholocén ártér 101-103 m körüli szinten van, az óholocén terasz 105-107 inén, mig a Il-es terasz-szint 113-115, a III-as terasz-szint pedig 121-121 m B.f. szinten van. A futóhomok-buckák itt is módosítanak helyenként ezeken a magasságokon. A Dráva teraszos völgysikja ezen a szakaszon kb. 10 km-rel szélesebbé is válik hirtelen, mely ugyancsak a szerkezeti mozgásokra utal. Eddig ugyanis kb. 20 km- es volt a völgysik, ezen a szakaszon pedig Daránytól kezdve 30 km szélessé válik. Az elmozdulás a Il-es terasz kialakulása után következhetett be.
