Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
10. A Sió, Sárvíz és Kapos vízrendszerének története
csony tönk, ill. tökéletlen sikság-jellegü felszínén több kisebb folyó áthaladt»azonban egyik sem azonosítható a mai Sióval, Sárvízzel, vagy a Kapóssal, ill. azok őseivel. A mai Sió- Sárvíz és a Kapos kialakulásában vannak ugyan közös vonások,de vannak merőben új elemek is. A Sárvíz mai medre mentén pl. az eopleisztocénben a Vág-Nyitra-Zsitva egyesült ősfolyója haladt, később a Balatoni-Duna egyik»ága is erre haladt. Csak a Duna elvándorlása után lett e völgy a Gaja-patak és a Séd vizének szállítója. A Sió is egyik Ős-Dunaág vonalán alakult ki és a fluvió-lakusztrikus Ős-Balaton egyik lefolyása volt. A holo- cénben a Balaton fölös vizét vezette a Dp- na felé. A Kapos mentén is áthaladtak őg- folyók, de mégsem mondható azok utódának, Némelyek szerint kialakulása a Kaposvölgy középpleisztocén-végi süllyedésével kapcsolatos (Ádám L. I960., p.160). A bestily- lyedés azonban nem volt olyan jelentős„mint ahogy azt Ádám L., vagy Szilárd J. (1962. p.69) vélte és ma is tart. Se a Kapósnak, se a Siónak, se a Sárvíznek pleisztocén teraszai nincsenek (Ádám L. I960., p.165). Cholnoky J. (1928) feltételezése tehát nem állja meg a helyét,(de én vetőket sem látta»). Az új pleisztocénben a terület lassú felboltozódása és a mai Balaton vonalának süllyedése miatt (Mike 1980) indult meg a külső-somogyi dombok egyrészének a Balaton felé történő lecsapolódása (Szilárd J. 1962., Marosi S.-Szilárd J. 1974, 1981). A Balaton vízháztartásától függően a Sió időnként pangó vizes mederré változott, elmocsarasodott és a holocén folyamán tőzeg is képződött benne. Mai medre (és a Sárviz medre is) mesterséges csatorna, mely kb. 20-30 m széles és 2-5 m mély, de nyomvonala a szabályozások előtt is hasonló volt. A Sió és a Sárviz Pálfa alatti szakaszának szétválása is ekkor következett be. Részlegesen töltések is kisérik ma a csatornát, melyek a völgy mezőgazdasági területeit védik az árvizektől. A Duna ugyanis nagyvizek idején a Sió-vizrendsze- rét is megduzzasztja (Mike K. 1981). IRODALOM Ádám L., 1959: A Móri-árok és északi előterének morfológiája.-MTA Földr.tud.Kut. Cs. Közi. 65. p.417-431. Ádám L., 1960: A Tolnai Hegyhát kialakulása. -Földr. Ért . 9.évf. 2.p.143-176. Ádám L., et al., 1962: Néhány dunántúli geomorfológiai körzet jellemzése.- MTA Földr.Tud.Kut.es.Közi. 84. p.41-84. Bartha F. , 195 9: Finom rétegtani vizsgálatok a Balaton-környéki felsőpannon képződményekenMÁFI Évk. 4 8.1. p.3-80. Csepregiv A. 1986: Kaposvár környéki fel- szinalatti ivóvizbázis fejlesztési lehetőségei .- VITUKI Jelentés Témaszám: 7623/1/11 Cholnoky J. , 1928: Magyarország földrajza.- Tud.Gyűjt. Pécs Erdélyi M., 1961, 1962: Külső-Somogy vízföldtana I-II.-Hidr.Közl. 6,1. Goda L. et al., 1965: Magyarország vizvi- dékeinek hidrológiai viszonyai.— VITUKI kiadv. Budapest Kretzói M., 1953: Jelentés a kislángi ka- labriai (villafrankai) fauna feltárásáról.- MÁFI Évi Jel. I. p.213. Láng S., 1955: Geomorfológiai megfigyelések a Szekszárdi dombvidéken.— Földr. Köziem. Láng S■ , 1957: Természeti földrajzi tanulmányok Sárköz környékén.-Földr.Ért. id.Lóczy L., 1913: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése.-A Bal.Tud.Tan. Eredm. Budapest id.Lóczy L., 1918: Földtani megfigyelések a Sió-csatorna szabályozási munkálatainál .- Földt . Int . Évi Jel. 1917-19-ről, p.176. Marosi S., 1953: Morfológiai megfigyelések Mezőföld déli részén .— Földr.Ért. Marosi S..Szilárd J.,1974: Újabb adatok a Balaton korárólrFöldr.Ért.23. p.333-346. Marosi S..Szilárd J.,1981: A Balaton kialakulása.— Földr .Köziem. Mike K.,1971: A Duna kialakulása és fejlődése.—Vizrajzi Atlasz-sorozat 11.4.köt. Mike K,,1976: A Balaton kialakulása és fej- lődéserVizrajzi Atlasz-sorozat 21.p.30-39. Mike K.,1980: Ősmedernyomok a Balaton kör- nyékén.—Földr.Ért.29. 2-3. p. 313-334. Mike K.,1980: A Balaton környéki neotekto- nika.—Földr.Köziem. 3. Mike K. , 1981: Árvédelmi gátak fejlesztése céljából készült ősvizrajzi rétegtani és morfogenetikai kutatásokrVITUKI jelentés Somogyi S., 1960: Hazánk folyóhálózatának kialakulása.—Kézirat, MTA Kand.ért. Somogyi S., 1961: Hazánk folyóhálózatának fejlődéstörténeti vázlata.—MTA Földr. Tud.Cs.Közi. 79. p.25-50. Sümeghy J., 1955: A magyarországi pliocén és pleisztocén .— MTA doktori értekezés Szabó P. , 1957: A Délkelet-Dunántúl felszínfejlődés! kérdései — Földr.Ért. Szilárd J.,1960: Külső-Somogy néhány fel- szin alatti kérdése.—MFT 14. vándorgyűlése Zalaegerszeg, p.36-42. Szilárd J.. 1962: In Ádám et al. Szilárd J.. 1967: Külső-Somogy kialakulása és felszinalaktana .-Földr.Tanúim., 7., Akad.Kiadó, Budapest Szilárd J.. 1981: in: Marosi S.-Szilárd J. Urbancsek J., 1977: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VII. köt. — OVH VGI Kiadv., Budapest
