Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

7. Az Ipoly kialakulása és mederváltozásai

-Calga és Ős-Zagyva hordaléka lehetett, mely a Duna visegrádi áttörése előtt hal­mozódott fel. Ezt a megállapitást kutatá­saink alátámasztják (8. táblázat). Schafarzik F. (1981) a pestlőrinci hordalékkúp alsó szintjében felismerte a Börzsönyből származó görgeteges anyagot. A görgeteges szint alatt is keresztréteg­zett homokot talált. Ez is a Cserhátból áttelepített és a Kárpátokból lehordott anyag lehet és nem az Ős-Duna hordaléka. Lóczy L. (1981) is amellett foglalt ál­lást, hogy a Pesti-sikság hordalékkúpjának felépítésében a felvidéki folyók is részt- vettek. ő azonban talán jogosan ennek ko­rát a pontusi emeletre tette. Feltehető ugyanis, hogy a folyóvízi tevékenység e te­rületen már a felsőpannon végén elkezdődött A pleisztocén folyók hordalékanyagát megtaláljuk természetesen a mai Ipoly te­rületén is helyenként többször áthalmozott állapotban. Meg van pl. a Szécsény fölötti szakaszon több felszíni előfordulásban. Ipolytarnóctól délre a müút mentén, továb­bá Nógrádszakáltól délre Ludányhalászi kör­nyékéig. Szécsénytől északra a feltárások alapján már csak 50-60 cm mélyen találha­tó meg folyóvízi homok és alluviális réte­gek alatt. Szécsénytől keletre viszont a Szarvas-hegyen és annak NyDNy-i lépcsőin a lösz alsó szintjében kb. 2-3 m vastag ke­resztrétegzett kavicsos homok van, efölött 10-20 m vastag lösz. A kavicsnak a lösz alsó szintjében va­ló megjelenését az Ipoly Szécsény-drégely- palánki szakaszától D-re eső területen is sok helyen megállapítottuk. Minél délebbre fordulnak elő, rendszerint annál magasabb szintben vannak. Az Ipoly alluviális sík­ságán általában csak fúrások tárták fel a kavicsos-homokos pleisztocén hordalékanya­got. Helyenként a kavicsos rétegek között és fölött is pleisztocén folyóvízi homok települt, s erre rakódott a lösz vagy az alluviális osszlet, melyet néhol a növény­zet által már megkötött futóhomok borit. A legsűrűbb furáshálózatú Ipoly kör­nyéki területen, Balassagyarmat környékén, mindegyik fúrásban jelentkezik egykb.l-5m vastagságú durva kavicsréteg (173. ábra). Alatta is, fölötte is azonosítható rétegek vannak. Meg is szerkesztettük a kavicsré­teg fekü és fedő szintjének szintvonalas térképét (174-175. ábra). A kavicsréteg 17 4. ábra Balassagyarmaton a III-as terasz kavics- felszinének izohipszás térképe térbeli helyzete tökéletesen tükrözi a re­cens mozgásokat, amiből arra lehet követ­keztetni , hogy a kavicsréteg nagyrészt e redőzést kiváltó mozgások előtt rakódott le. Joggal feltételezhetjük tehát,hogy min­déi, vagy rissz rétegről van szó. E kavi­csokat azonban nemcsak az Ipoly közelében, hanem távolabb, a Cserhát és a Börzsöny egyre magasodó szintjeiben is megtaláljuk (természetesen csak foltokban). Az Ipolyhoz közelebb eső kavicselő­fordulások megvannak Őrhalomtól nyugatra, 175. ábra Balassagyarmat környéki pleisztocénkori III-as teraszának kavics-vastagsági térképe Balassagyarmaton a III-as terasz kavicsának feküizohipszás térképe

Next

/
Oldalképek
Tartalom