Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
7. Az Ipoly kialakulása és mederváltozásai
-Calga és Ős-Zagyva hordaléka lehetett, mely a Duna visegrádi áttörése előtt halmozódott fel. Ezt a megállapitást kutatásaink alátámasztják (8. táblázat). Schafarzik F. (1981) a pestlőrinci hordalékkúp alsó szintjében felismerte a Börzsönyből származó görgeteges anyagot. A görgeteges szint alatt is keresztrétegzett homokot talált. Ez is a Cserhátból áttelepített és a Kárpátokból lehordott anyag lehet és nem az Ős-Duna hordaléka. Lóczy L. (1981) is amellett foglalt állást, hogy a Pesti-sikság hordalékkúpjának felépítésében a felvidéki folyók is részt- vettek. ő azonban talán jogosan ennek korát a pontusi emeletre tette. Feltehető ugyanis, hogy a folyóvízi tevékenység e területen már a felsőpannon végén elkezdődött A pleisztocén folyók hordalékanyagát megtaláljuk természetesen a mai Ipoly területén is helyenként többször áthalmozott állapotban. Meg van pl. a Szécsény fölötti szakaszon több felszíni előfordulásban. Ipolytarnóctól délre a müút mentén, továbbá Nógrádszakáltól délre Ludányhalászi környékéig. Szécsénytől északra a feltárások alapján már csak 50-60 cm mélyen található meg folyóvízi homok és alluviális rétegek alatt. Szécsénytől keletre viszont a Szarvas-hegyen és annak NyDNy-i lépcsőin a lösz alsó szintjében kb. 2-3 m vastag keresztrétegzett kavicsos homok van, efölött 10-20 m vastag lösz. A kavicsnak a lösz alsó szintjében való megjelenését az Ipoly Szécsény-drégely- palánki szakaszától D-re eső területen is sok helyen megállapítottuk. Minél délebbre fordulnak elő, rendszerint annál magasabb szintben vannak. Az Ipoly alluviális síkságán általában csak fúrások tárták fel a kavicsos-homokos pleisztocén hordalékanyagot. Helyenként a kavicsos rétegek között és fölött is pleisztocén folyóvízi homok települt, s erre rakódott a lösz vagy az alluviális osszlet, melyet néhol a növényzet által már megkötött futóhomok borit. A legsűrűbb furáshálózatú Ipoly környéki területen, Balassagyarmat környékén, mindegyik fúrásban jelentkezik egykb.l-5m vastagságú durva kavicsréteg (173. ábra). Alatta is, fölötte is azonosítható rétegek vannak. Meg is szerkesztettük a kavicsréteg fekü és fedő szintjének szintvonalas térképét (174-175. ábra). A kavicsréteg 17 4. ábra Balassagyarmaton a III-as terasz kavics- felszinének izohipszás térképe térbeli helyzete tökéletesen tükrözi a recens mozgásokat, amiből arra lehet következtetni , hogy a kavicsréteg nagyrészt e redőzést kiváltó mozgások előtt rakódott le. Joggal feltételezhetjük tehát,hogy mindéi, vagy rissz rétegről van szó. E kavicsokat azonban nemcsak az Ipoly közelében, hanem távolabb, a Cserhát és a Börzsöny egyre magasodó szintjeiben is megtaláljuk (természetesen csak foltokban). Az Ipolyhoz közelebb eső kavicselőfordulások megvannak Őrhalomtól nyugatra, 175. ábra Balassagyarmat környéki pleisztocénkori III-as teraszának kavics-vastagsági térképe Balassagyarmaton a III-as terasz kavicsának feküizohipszás térképe
