Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
3. A Lajta magyarországi szakaszának földtörténeti múltja - 4. A Rába kialakulása és mederváltozásai
gyává tenni. A mai Rába Sárvár alatt éri el a Kisalföldet. Sárvár alatti szakasza az, amely - a szabályozások révén - ma már mesterséges medernek tekinthető. A szabályozások hatásainak elemzését tehát ezen a szakaszon kellett elvégeznünk. A mederváltozások értékeléséhez öt térképsorozatot használtunk fel. Az I. és II. katonai felmérés a szabályozások előtti mederváltozások jellemzésére ad lehetőséget, a II. katonai felmérés és a kataszteri felmérés a közben lezajlott szabályozásokat és a beilleszkedés együttes hatásából eredő változást mutatja be, a kataszteri térkép és a VITUKI 1958. évi felmérése szabályozások óta bekövetkezett változások és a szabályozások előtti változások üteme és mértéke közötti párhuzamok megvonását teszi lehetővé, a kataszteri felmérés, valamint az Á.T.I. 1921-22-es helyesbitett térképe pedig a szabályozott szakasz részben "szabadon" való fejlődéséről nyújt némi tájékoztatást. A térképek pontossága - természetesen - nem egyenértékű, de alkalmas a kitűzött feladatok megoldására. 4.2.1. Az_értékelés_módszeréről A különböző térképeket, a fixpontok ill. km-hálózatuk alapján, illesztve rajzoltuk egyetlen helyszinrajz-sorozatba. A különböző korú medrek partéleit különböző jelzésekkel ábrázoltuk. Az áttekinthetőség kedvéért a mederszakaszt néhány km-es kisebb szakaszokra tagoltuk. A szakaszok határát úgy választottuk meg, hogy a különböző korú medrek minél közelebb legyenek egymáshoz, lehetőleg messék egymást, vagy egybeessenek. Az átmetszések egyenes szakaszain is a régi meder szakaszainak megfelelő egységeket igyekeztünk felvenni. Az egyenes mederszakaszok tették szükségessé, hogy ilyen kis szakaszok szerint végezzük el az összehasonlítást, ne pedig a kanyarok méretei alapján. A kanyarok jellemző adatait egyébként már Károlyi Zoltán (1964) táblázatosán összeállította. Morfológiai elemzésüket pedig - már vizsgálataink után — Laczay István (1981) is elvégezte. Az egyes szakaszokon belül vizsgáltuk a meder hosszát, az előző meder középvonalától a másik meder középvonalának legnagyobb kitérését (mindkét part irányában) és kiszámítottuk a szakasz hosszúságában beállt változását is. Az adatokat táblázatosán közöljük külön oszlopban tüntetve fel az átmetszéseket (Á) is (5.táblázat) . A Rába mederváltozásainak táblázata 5. táblázat (Szakasz sz. i ! Felmérés éve Meder hossza (km) Meder legnagyobb kitérése (100 m) bp. jp. Szakasz hosszváltozása (km) Megjegyzés 1 2 3 4 5 6 7 i 1. 1783 2,1 j 1840-60 2,15 1,40 0,40 + 0,50 1910 2,15 0,05 1,00 0,00 1921-22 2,18 0,10 0,05 ■ + 0,03 1958 2,12 0,10 0,10- 0,06 21683 2,75 f 1840-60 3,00 1,80 0,60- 0,25 1910 1,95 10,50 0,00- 1,05 (átmetszés)= 1921-22 1,95 0,10 0,05 0,00 A 1958 2,00 0,10 0,15 + 0,05 3. 1783 3,10 1840-60 3,05 2,00 1,00 0,05 1910 1,60 12,50 0,00- 1,45 A 1921-22 1,60 0,30 0,00 0,00 1958 1,60 0,00 0,20 0,00 4. 1783 1,80 1840-60 1,80 2,90 2,10 0,00 1910 1,35 13,80 0,00- 0,45 1921-22 1,30 0,20 0,00- 0,05 1 ___________________ 1 958 1,40 0,00 0,25 + 0,10 170
