Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Gumós növények termesztése - A burgonya
GUMÓSNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE E növénycsoportba a burgonya és csicsóka tartozik. Mivel utóbbinak öntözés nélküli termesztése is igen jelentéktelen (vetésterülete néhány száz hektárra tehető), igy e növénycsoporton belül csak a burgonya termesztési kérdéseivel foglalkozunk. A burgonyatermesztés jelentőségét sok oldalú:- étkezési- takarmányozási és- ipari célra (szesz- és keményítőgyártásra) történő' felhasználhatósága támasztja alá. Nincs még egy ilyen növényünk, melynek hasznosithatósága ilyen sokoldalú lenne, s ugyanakkor hasonló nagy termésekre lenne képes. Fentiekből adódóan termesztésével Földünk minden világrészén találkozunk s általában az emberiség táplálkozásában - sokféle hasznosithatósága, előkészítési módja miatt - igen fontos szerepet tölt be. Az egy főre eső fogyasztás a világ különböző országaiban 80-215 kg között váltakozik. Legnagyobb az egy főre jutó fogyasztás (215 kg) Lengyelországban. A világ burgonyatermő területének (kb. 23-24 millió ha) kereken kétharmada Európára esik. Az európai országok közül legnagyobb vetésterületén és mennyiségben a Szovjetunió, a két német állam együttesen, Lengyelország és Francia- ország foglalkozik burgonyatermesztéssel. Termesztésének további előnye, hogy a talajt jó termőerőben, jól megmunkáltán hagyja vissza s igy utána mind őszi kalászosok, mind tavaszi vetésű igényesebb növények sikeresen termeszthetők. A BURGONYA (Solanum tuberosum) Jelentősége Őshazája Chile és Peru ahova a spanyolok 1525-1543 között nyomultak be s ott kiterjedt burgonya ültetvényeket találtak. Európába Chiléből - Spanyolország, Portugália, Olaszország, Anglia, Írország sorrendben - került. Európában a 17. század végén, a 18. század elején sorozatosan rossz gabonatermések voltak és több országban éhínség pusztított. Az éhezés az emberiséget 87
