Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Korszerű termelési eljárások, iparszerű termelési rendszerek
További közös vonás még, hogy a különböző termelési együttműködések közös nyereségérdekeltségen alapszanak. Olyan értelemben, hogy az uj termelési rendszer hatására előálló többlettermés, vagy többlet jövedelem bizonyos hányadát (általában 15-20 %-át) a központi gazdaság kapja. Ennek kihatásaként a központi (gesztor) gazdaságnak is érdeke, hogy a társgazdaságok minél magasabb terméseredményeket érjenek el. A több éve működő és nagyobb vetésterületet érintő rendszerek fontosabb jellemzői. A CPS-rendszer Hazánkban e rendszer a legmodernebb, szuperteljesitményü tőkés (IHC-USA beli) gépekkel dolgozik. Egy termelési egyéb 790 ha, amelynek vezérgépei egy 140-150 LE traktor (IHC-1456) és egy önjáró kombájn (Class Dorn). A 12 soros - kereken 9 m munkaszélességű - vetőgépaggregát egy menetben végzi a preciziós vetés, vegyszerkijuttatás és starter műtrágyázás munkáit. Napi teljesítménye - nyújtott műszakban - 60-70 ha. A rendszer géptipusai évenként változhatnak, de csak 3 tipus között. Az IHC, John Deere és a Ciass (NSZK) gépek közel azonos teljesítményű gépei közül mindig azokat rendelik, illetve juttatják a partnergazdaságoknak, amelyek az előző évben a legjobbnak bizonyultak és amelyekre vonatkozóan az árajánlat is kedvező. Az összes gépberuházási igény 1 hektárra vetítve 3670 Ft. A Bábolnai Állami Gazdaság a társgazdaságok helyett előlegezi a gépek Dollár-értékének fedezetét. Ezen összeget, kamataival együtt (2>, Ft egyaránt) 5 év alatt kell törleszteni, hektáronként 536 kg export minőségű kukoricával. A belépést megelőző 5 év átlagterméséhez viszonyított többlettermés 20 %-át kapja Bábolna a szaktanácsadásért. Ugyancsak a többlettermés 20 %-át kell Bábolnán keresztül exportra értékesíteni (257 Ft/q garantált árral). A rendszer alapvető előnye, hogy a társgazdaság saját pénzeszköz igénybevétele nélkül jut hozzá a legmodernebb technikához. A gépek 5 év után kerülnek a partnergazdaság tulajdonába, amely addig csupán használója a gépeknek. Hátránya viszont, hogy ebben a kedvező pénzügyi konstrukcióban az alapmű- trágyázás, a szállítás (műtrágya, kukorica földről a száriéba) és a száritás beruházásai nincsenek beépítve. A rendszerhez tartozó erő- és munkagépek - kombájn kivételével - kihasználása jelentősen fokozható a kukorica agrotechnikájához közel álló, de időpon- tilag nem egybeeső más kultúrák termesztésével. így került e rendszeren belül sor a cukorrépa iparszerü termelésére, mely esetben a vető- és betakarító-gépen kívül, más gépek beszerzésére alig van szükség. 314
