Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Rostnövények termesztése - A kender
Vízigénye A kender vízigénye - 400-500 I/kg szárazanyag - nagy. Ez egyrészt nagyfokú párologtató képességére vall, másrészt az egységnyi területen termő szárazanyag nagy tömegével magyarázható. Statikai vízigénye 70:30%. A tenyészidó' folyamán mintegy 300 mm vizet igényel. Vízfogyasztásának tetemes része a bimbózás - virágzás időszakára esik. Helye a vetésforgóban Az előveteménnyel szemben nem igényes, jó termőérőben levó' talajon több évig önmaga után is vethető'. Minden korán lekerülő' eló'vetemény után vethető, amely után időben elvégezhető az istállótrágyázás és a mélyszántás. A gyakorlatban a rostkender őszi, vagy tavaszi gabona után következik. Jól sikerül évelő pillangós, vagy gyeptörésben. A magkender az újonnan telkesitett láptalajok kiváló pionír növénye. Jól sikerül gyeptörésben, erdősítésben, általában a pihent talajokat kedveli. A rostkender jó előveteménye bármelyik gazdasági növénynek, mivel korán lekerül, gyommentesen és jó állapotban hagyja vissza a talajt, utána még az őszi gabonák alá is jó minőségű vetőágy készíthető. Elavult az a felfogás, hogy a rostkender talajzsaroló növény. Inkább az az igazság, hogy nagy terméséhez a talaj viz- és tápanyag készletét maximálisan igénybe veszi. Fajta megválasztása A kendergyárak - a biztonságos és jó minőségű nyersanyag ellátása érdekében - csaknem kezdettől fogva olasz vetőmagot hoztak be. A hazai kendernemesités Fleischmann R. nevéhez fűződik, aki az 1920-as évek végén olasz alapanyagból megkezdte a kender nemesítését. Később Eszterházán (ma Fertőd) és Tiborszállá- son is foglalkoztak nemesítésével. Napjainkban Kompolton, Szegeden és Fertődön foglalkoznak a kender nemesítésével. Termesztett fajták: Kompolti: államilag elismert fajta (1954-ben),Származása F. populáció. Kóró- magassága 250-300 cm. Magja sötétszinü. Ezermagsulya 20 g körüli. Tenyész- ideje 110 nap. Kórótermése közepes, ázott rosttartalma 24-25%. Termesztési körzete az ország déli és keleti része. Kompolti sárgaszáru: előzetesen elismert fajta (1971-ben). Kórómagassága 220-250 cm, szine zöldes-sárga. Finom, vékonyszáru. Az intenzív termesztési körülményeket meghálálja. Tenyészideje 110-115 nap. Szegedi 9: államilag elismert fajta (1967-ben). Származása Tiborszállási tápfajtából, egyedkiválasztással. Szilárdszáru 200-250 cm magas. Igényes fajta, különösen a szárazságra érzékeny. Fejlődése kissé vontatott, de egyenletes. Tenyész153
