Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Olajnövények termesztése - A takarmánytök

A TAKARMÁNYTÖK (Cucurbita pepo)

Jelent ó's égé

A tök hasznosítása igen sokoldalú. Elterjedt emberi fogyasztása, a konzerviparban vegyes gyümölcsízek alapanyaga, olajipari nyersanyag. Olaja közepesen beszáradó. Étkezésre előszeretettel használják fel. Éppen ezen használhatósága miatt egyesek az olajnövények, mig mások a zöldségfélék csoportjába sorolják.

Legnagyobb szerepe azonban a takarmányozás terén mutatkozik. Az állatok szeretik, jóízűen fogyasztják és jól hasznosítják. Étrendi hatása elsó'rendü. Szárazanyagtartalma 10-12%, keményitőértéke 9%, em.f.é. 0,9%, cukortartalma 3,2%.

Termesztése a kukoricaföldeken, köztesként folyt. Termése 25-40 q/ha között mozgott, ami természetszerűen nem öregbítette a tök jelentőségét s nagyban járult hozzá, hogy főtér mén ykénti termesztése ennyire lemaradt. Az 1920-as években fó'terményként vefve 8-10 ezer hektárt foglalt el. Jelenlegi vetésterülete mintegy 1.500-2.000 hektárra tehető'.

Szélesebb mérvű elterjedését akadályozza, hogy az erre alkalmas fajták kevésbé ismertek, s nagyüzemi agrotechnikája is kidolgozás alatt áll. Aránylag csekély fáradsággal és kedvezéssel 700-900 q/ha-as termés könnyen elérhető'.

A közönséges tököt (C.pepo) közép-amerikai, mexikói eredetűnek vallják. A jelenlegi tökfajok csak Amerika felfedezése és az onnan beáramló nagyszámú növényujdonság elterjedése során váltak ismertté.

Jellemzése, le Írása

A tökfélék, a Cucurbitaceae családjába több mint 800 faj tartozik. Közülük nálunk két fajnak van termesztési jelentősége; ezek a közönséges tök (C.pepo) és az óriás tök (C. maxima). Egyéves, lágyszárú növény.

A közönséges tök fajtái guggonüló'k, vagy futószáruak lehetnek. Tenyészidejűk rövidebb 90-130 nap. Az óriás tök fajtái mind futószáruak, indásak. Tenyészidejűk hosszabb, 150 nap körüli.

Gyökérzete; erőteljes, mintegy 2 m-re lehatol és 4-5 m távolságra is szétágazik.

145