Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Hüvelyes növények termesztése - A bab
A BAB (Phaseolus vulgaris) J el ént őségé Régebben kizárólag magjáért termesztették. A zöldbab fogyasztása csak jóval később a XIX.sz. folyamán terjedt el. Egyik legfontosabb növényi fehérjeforrás (24-26% fehérjét tartalmaz). A bab hazai vetésterülete 3.500 ha. Termesztésével jóformán csak a Tsz-ek foglalkoznak (ÁG 300 ha). 1950-ig évente mintegy 25.000 t szárazbabot exportáltunk. Ezt követően a vetésterület nagy arányú csökkenése folytán - ami a bab köztesként történő' termesztésének megszűnésével, illetve a fokozatosan csökkenő kézi munkaerővel magyarázható - importra szorultunk. Nagyüzemi termesztésének alapvető kritériuma gépesített termesztési rendszerének kidolgozása és az ehhez szükséges gépek biztosítása. Az egy főre eső átlagos babfogyasztás 3,0 kg. Amerikából a nagyhüvelyü és magvu fajok, mig Ázsiából az apró hüvelyü és magvu fajok kerültek Európába a XVI.sz. elején. Hazánkban pedig 1560-as években. Főbb termőtájai: Csongrád, Heves, Békés, Hajdú, valamint Tolna és Győr megyék. Jellemzése, leírása A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, egynyári dudvás szárú növény. Gyökérzete: mintegy 100 cm mélyen lehatoló, 50-70 cm szélességben elágazó (orsó). Szára: külső megjelenésre a babokat két csoportra: kúszó (indásodó vagy karós) és nem kúszó un. bokorbabokra osztjuk. Levelei: 3-asan összetettek és a száron spirálisan helyezkednek el. Virágai: fürt-virágzatba csoportosulnak. A vitorla és az evezők a fajtákra jellemző szinüek. A virágok önmegtermékenyülők, de az idegen megporzás is gyakran előfordul. Virágszerkezetére az 5-ös szám jellemző. A virágzás ideje bokorbabnál 20-25 nap. A kúszó babok, a mérsékelt égövben nem képesek a virágzást befejezni. 13
