Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Olajnövények termesztése - A káposztarepce
A KÁPOSZTAREPCE (Brassica napus L.var.Oleifera) Jelentősége A repceolaj felhasználása a Középkorba nyúlik vissza,noha a repce nem tartozik a régi kultúrnövények közé. A repce Hollandiából (1696) származik. Innen terjedt Anglia, illetve Németország irányába. Vad alakja sehol sem található meg, de mint gyom néha fellelhető'. Olaját régen fó'leg világításra használták. Az emberiség táplálkozásában fontos a szerepe, mert kedvező' viszonyok között területegységenként a legtöbb olajtermést adja (41-48%). A lakk- és kencegyártás, a szappan- és mosószergyártás, a textilipar, bőripar egyik fontos alapanyaga. A vegyiparban a nitroglicerin gyártásához használják. Magas hó'mérséklétén kénnel keverve kaucsugszerü anyagot (faktisz) ad, amely szinte nélkülözhetetlen a gumigyártásban. Az olajpogácsa, illetve extrahált dara nagy fehérjetartalma (32%) miatt, a keveréktakarmányok fontos alapanyaga. A repce zöldtakarmánynövényként fó'leg keverékekben (keszthelyi keverék) használatos. Zöldtrágyaként is kezdik alkalmazni, különösen gyümölcsösökben. Sokoldalú felhasználása folytán termesztése világszerte nó', amihez nagymértékben hozzájárul az az eló'nye is, hogy termesztése teljesen gépesíthető' és kézimunkaeró- igénye csekély. Különösen a tó'lünk északra és nyugatra fekvő' országokban bó'vitik vetésterületét. A világon a repce vetésterületét kereken 6 millió ha-ra becsülik, amelynek kb. 2/3-át a tavaszi típusok és a réparepce foglalják el. Csapadékosabb tájakon inkább az ó'szi változatait, szárazabb viszonyok között többnyire a kevesebbet termo' tavaszi formáit termesztik. Hazánkban a múlt század végén (1890-ben) kb. 1930-1940 között átlagosan 1950-1960 között átlagosan 1961-1965 között átlagosan 1966-1970 között átlagosan 1971-1973 között átlagosan tettük. Jelenleg vetésterülete - teljes gépesithetó'sége és jövedelmező' termesztése miatt - 50.000 ha-ra növekedett, a szántóterület 1%-át foglalja el. Legkiterjedtebben Dunántúl nyugati megyéiben, a Duna völgyében, Szolnok és Csongrád megyében termesztik. 20.000 ha-on 6.000 ha-on 2.000 ha-on 7.000 ha-on 14.000 ha-on 46.000 ha-on termesz135