Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Gumós növények termesztése - A burgonya

A másod vetésű burgonya öntözővíz-szükséglete 75%-os csapadék-valószinüség esetén 150-250 mm, mely függvénye*- a termesztés helyének, ­- a fajtának,- a várható termésnek. Az öntözés idó'pontját leghelyesebb a talaj nedvességtartalma alapján megállapí­tani. Akkor öntözzünk, amikor a talaj 0-50 cm-es rétegének nedvességtartalma a természetes vizkapacitás 60-65%-a körül van. Egyébként az öntözés az ültetés után, gumókötéskor, illetve a virágzás kezdetén a legesedékesebb. Az öntözések számát leginkább az alkalmazott öntözési mód, illetve a talaj vizáteresztó' képes­sége határozza meg. Homokon sűrűbben és kisebb (50 mm) vízmennyiséggel, mezóségi talajon ritkábban, nagyobb (80 mm) vizadaggal - ami a barázdás öntö­zésből is adódik - öntözzünk. Mindezek szem előtt tartásával az öntözések száma 3-5 között váltakozhat. - Barázdás öntözés esetén a barázdák kihúzása különösebb munkát nem igényel, mert egy kicsit mélyebb töltögetés egyben barázdának is megfelel. Betakarítása Május végi ültetéskor a Gülbaba és a Somogyi korai, szeptember 10-20 között érik be, mig a Kisvárdai rózsa beérése szeptember végére-, október elejére vár­ható. Ebben az időben még lehetőség van a termés jó minőségű betakarítására, a gumók felszínének megszikkadására. Az ilyen gumók veszteségmentesen tárol­hatók. Őszi takarmánykeverék után öntözéssel és megfelelő trágyázással 180-220 q/ha gumótermést érhetünk el, melyből 100-120 q/ha étkezési, 35-50 q/ha pedig vetőgumótermés. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom