Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 6. Öntözhető területeink s azok kihasználása

Az évente megöntözött terület mintegy 10%-a a csó'kutakból öntözött terület. 1969-ben legnagyobb volt a csó'kutas öntözés Pest megyében (5000 ha), Bács- Kiskun megyében (4340 ha) és Gyór-Sopron megyében (2210 ha).

A mezó'gazdasági termeló'szövetkezetekben 1969-ben a szántóterület nagyobb arányban öntözték esó'szerüen, mint az állami gazdaságokban, azonban az elób- biekben említett felszínalatti nyomócsöves esószerü öntözés aránya a szövetkezeti üzemekben alatti maradt az állami gazdaságokénak.

A KSH által részletesen elemzett 1964 és 1969 évek öntözött területének 80,0 százaléka szántó volt. Az állami gazdaságokban a megöntözött terület átlaga 732 ha, a mezó'gazdasági termelőszövetkezetekben csak 176 ha volt. Az átlagos öntözött terület a mezó'gazdasági termeló'szövetkezetekben 45 százalékkal volt több, mint négy évvel korábban.

Az öntözó üzemek száma lényegtelen mértékben növekedett a vizsgált négy év alatt. 1964-ben 1474 gazdaságban öntöztek, az öntözött átlagterület 122 ha volt. Mindezekró'l behatóbb tájékoztatást nyújt a 13.sz. táblázat.

Az elmúlt években az öntözött területek nagyobb arányú koncentrálódása következett be a termeló'szövetkezetekben. 1968-ban az öntözó'Uzemek 20,9%-ában öntözték az öntözött terület 64,4%-át. Az öntözó termelószövetkezetek 5,8%- ában, a megöntözött terület 600 ha-on felül volt, s 20 mezó'gazdasági termeló- szövetkezetben közel 1765 ha volt a megöntözött átlagterület. Ez a tendencia kedvezó feltételeket teremt a szakemberek alkalmazásához, a speciális munka- szervezetek kialakításához. Elóidézó'je egyúttal azoknak a törekvéseknek, amelyek a kevésbé munkaigényes öntözési technika megvalósitását sürgetik. Legnagyobb a megöntözött átlag-terület Szolnok megye mezó'gazdasági termelószövet- kezeteiben, ezt követi sorrendben Hajdu-Bihar, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye.

104