Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői
Az alaptrágyát ősszel, vagy tavasszal, a tenyészidőn kívül, a talajmüvelés, Illetve a vetőágy előkészítése alkalmával dolgozzuk be. A három trágyázási mód közül ehhez használjuk fel a legtöbb műtrágyát, aminek rendszerint utóhatása is megnyilvánul. Az alaptrágyázás főként öntözeHen viszonyok között lép előtérbe, mivel az őszi és téli csapadék hatására a műtrágyák feloldódnak. Adagja az istállótrágya mennyiségétől, illetve a talaj tápanyagellátásától és a termesztett növény igényétől függően erősen változhat. A trágyázással kapcsolatos újabb kutatómunka tisztázta, hogy hazai adottságaink, viszonyaink között a nitrogéntrágya a leghatékonyabb. Ez a tény szoros összefüggésben áll talajaink gyenge nitrogén-ellátottságával. Általában az ásványi talajokra eddig javasolt 2 foszfor: 1 nitrogén arány nem helytálló, hanem inkább a fordítottja érvényes. Különböző N hatóanyag hasznosulásának bemutatása kukorica és cukorcirok jelzőnövényekkel (11. ábra) Egyedül N-nel is elérhető nagyfokú és gyors termésnövekedés, mig P vagy K műtrágyákkal (nitrogén nélkül) különösen homoktalajainkon ez gyakorlatilag elképzelhetetlen (Láng I. 1973). Hosszabb ideig tartó N-mütrágyázás hatására P, illetve PK hiány léphet fel. Kalászos növényeknél a 100-120 kg/ha N hatóanyag, kapás és takarmánynövényeknél a 200-250 kg/ha adag gazdaságos lehet, ha a növénytermesztés egyéb feltételei is biztosítottak. A N-mütrágyát nem célszerű a talajba mélyen bedolgozni. A foszfort és a káliumot leghelyesebb ősszel, alaptrágyaként bedolgozni a talajba. A legújabb kutatási eredmények szerint a P és K-ot két-három évre előre lehet adagolni, miáltal a műtrágyázás költsége jelentősen mérsékelhető. Nagy általánosságban évenként foszforból 50-60, mig káliumból 40-60 kg/ha hatóanyag fel- használás javasolható. A nitrogén egy részét - az eddigi tapasztalatok alapján - leghelyesebb a vetőágy előkészítésekor bedolgozni, a másik részét pedig a tenyészidő alatt, kiegészítő trágyaként kiszórni. Külön meg kell említenünk, hogy a rizs a nitrogéntartalmú műtrágyákat hasznosítja jobban. Ezért lehetőleg kénsavas ammóniával trágyázzuk. A rizs trágyázásával kapcsolatos kutató munkák során bebizonyosodott, hogy a nagyobb rizstermelések elérése érdekében a foszfort leghelyesebb alaptrágyaként két rétegbe - 8 és 15 cm mélyen -, a nitrogénnek felét alaptrágyaként - 8-10cm mélyen - bemunkálni, másik felét pedig fejtrágyaként - a rizs bokrosodásakor - kiadni. így a szokásos műtrágyázáshoz viszonyítva 13-17%-os terméstöbblet mutatkozott. A kiegészítő, illetve fejtrágyázást a tenyészidő alatt - általában a növények vegetativ szakaszában kell végezni. A kiegészitő trágyázás csak akkor eredményes, ha a műtrágyák oldott állapotba kerülnek, tehát kiszórásuk után csapadékra van szükség. Főként a csapadékhiánnyal magyarázható, hogy öntözetlen körülmények között a kiegészitő trágyázás esetenként hatástalan. Éppen ezért a kiegészitő trágyázás az öntözéses agrotechnika sajátos alkalmazási lehetősége. A különböző szántóföldi növények termése kiegészitő trágyázással 10—15%-kal növelhető. A ki75
