Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői
növel# ével# pillangós virágú növények vagy füveskeverékek, valamint a zöldtrágya nővé nyék termesztése. Egyes vidékeken a zöldtrágyázás a szervesanyag visszapótlásának legfontosabb eszköze. A zöldtrágyázás elsősorban a homokon helyénvaló, de a többi talajon szintén jó hatású. Öntözött viszonyok között pedig a jelentősége még nagyobb, mert másodvetésként - területkiesés nélkül - megtermelhet#. Fokozott szerepe van a szerves trágyázásnak az öntözött talajok humuszmennyiségének gyarapításában. Az öntözés következtében ugyanis sok tápanyag - fó'leg salétrom-nitrogén - mosódik le és vész kárba. Ezt a kártételt ellensúlyozhatjuk, ha a talaj humusztartalmát növeljük, amivel a talaj vizmegköt# képessége javul. A humuszban gazdag talajok a legtermékenyebbek. Öntözött viszonyok között különösen fontos a talaj megfelel# humusztartalmának biztositása, egyrészt az öntözővíz jobb hasznosulása, másrészt az öntözési költségek gyorsabb megtérülése érdekében. A talajba jutó szervesanyagnak (az istállótrágyának, gyökérmaradványoknak stb.) elbomlása a talajszerkezet kialakulásának egyik fontos tényezője. Már csak a tala jszerkezet javítása szempontjából sem nélkülözhet# az ével# pillangósok vetésterületének növelése. A jól beállott ével# pillangósok feltörése után 100-150 q/ha gyökér- és tarlómaradvánnyal számolhatunk, melynek nitrogéntartalma 1,6-2,2% körüli. Az ével# pillangósok után visszamaradó szervesanyag értéke kb. 400-500 q/ha istállótrágyával azonos. A szervestrágyázás hatására* - csupán a mütrágyázott kezelésekhez viszonyítva - n# a tartós morzsák hányada. A szerves- trágyázás hatására csökken a talaj térfogatsúlya, n# viszont a pórustérfogata. Mindez előfeltétele az öntözés sikerének. Az adott környezeti tényezőkön kivül a talajoldat összetétele és töménységi foka (koncentrációja), a növény tápanyagellátása, a talaj szerkezete és művelése stb. a növények vízfogyasztására olykor szintén jelentős hatást gyakorolnak. Kruzsilin szerint az öntözött növények több vizet párologtatnak el, mint az öntö- zetlenek, viszont okszerű trágyázással a vízfogyasztási együttható csökken, adott esetben ugyanis a jól trágyázott búza transzspirációs együtthatója 30%-kal (keves- bedett) csökkent. Az ŐRKI kunhegyesi telepén végzett trágyázási kísérletek adatai szerint az egyes gazdasági növények vízfogyasztási együtthatója a következők szerint csökkent (Hank adatai): Vízfogyasztási együttható l/kg trágyázás nélkül trágyázással Tavaszi búza 599 Tavaszi árpa 481 Bánkuti korai kukorica 397 Őszi rózsa burgonya 809 480 360 333 647 Az öntözés és bőséges trágyázás kedvez# hatású a növekedési folyamatokra, ami azonban az egyes fejlődési szakaszok meghosszabbodásához, s a tenyészid# kitolódásához vezet. 70
