Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői
Mind a felületi, mind az esöszerü öntözés alkalmazása esetén igen fontos a szántás során keletkezett osztóbarázdák eltüntetése. A nyitott osztóbarázdák nemcsak a táblán belüli egyenletes vizszétosztást (különösen felületi öntözés esetében) akadályozzák, hanem a tavaszi talajeló'készitó' munkákat és a vetést is. Ezekben a mélyedésekben ugyanis az ó'szi és téli csapadék össze szokott gyűlni, illetve a talaj a nagy mennyiségű vizet nem tudja befogadni. így meg kell Várni ezen területek megszikkadását, ami esó's tavaszon jelentős időveszteséggel jár. Köztudomású pedig, hogy a megkésett vetésektől jó termést csak ritkán várhatunk. Az öntözött területek szántására a váltvaforgató ekék a legalkalmasabbak, amelyek használatával a mesterségesen kialakított terepszint legjobban megóvható. Sajnálatos, hogy nagy teljesítményű váltvaforgató traktorekékkel nem rendelkezünk. Bármilyen gondosan történt is az őszi mélyszántás, a művelés során kisebb-nagyobb szintkülönbségek keletkeznek, amelyek a későbbiek során az egyenletes vizszétosztást akadályozzák. Éppen ezért az öntözött területek talajait az őszi mélyszántás után feltétlenül kívánatos durván elmunkálni, ezt követően pedig elsimi- tózni. Ezáltal kora tavasszal a talajeló'készitó' és vetési munkálatok hamarabb megkezdhetők, illetve a vízzel csaknem telitett talajon kevesebb taposási kárt okozunk. A szántás kivitelezésével, minőségi követelményeivel a "Földmüveléstan" foglalkozik részletesebben. A A mélymüvelés jelentősége A 8-10 évvel ezelőtti kutatási eredmények, valamint a gyakorlati tapasztalatok hazánkban is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a talajok mélymüvelésé- nek. Különösen vonatkozott ez a kötöttebb talajokra, melyeken eddigi hazai öntözésünk nagyobbrészt kialakult. Az újabb kutatási eredmények (főként öntözés nélküli termesztés esetén) arról tanúskodnak, hogy a mélymüvelésnek, valamint az előveteményeknek eddig bizonyított termésnövelő hatása a fokozottabb mennyiségű műtrágya használat következtében jelentősen mérséklődik, s a mélymüvelés alkalmazása gyakran nem gazdaságos. Előbbiek a rendszeresen öntözött talajokra nem vonatkoznak. A rendszeres öntözés hatására ugyanis a talajok nagymértékű tömődöttsége áll elő. Éppen ezért öntözött viszonyok között a mélymüvelés jelentősége egyelőre nem vitatható. A mélymüvelés hatása elsősorban a talaj szellőzöttségében nyilvánul meg, ami sekélyebben és mélyebben gyökerező növények fejlődésére egyaránt kedvező. Szikes és réti agyagtalajokon hosszabb időn keresztül egyforma mélységben végzett szántás un. vízzáró réteget alakit ki. Emellett az öntözések során elkerülhetetlen beiszapolódás, valamint a szikes talajok vízzáró rétegé is megnehezíti mind a természetes, rnind a mesterséges csapadék lehatolását a mélyebb rétegekbe. Emiatt az ilyen talajokon a növényzet élete csak a záróréteg feletti vékony talajszintre korlátozódik. Ez a vékony szint, illetve réteg viszont nem tartalmaz a nagy termések eléréséhez szükséges elegendő tápanyagot, emellett a vizgazdál66
