Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői

5. AZ ÖNTÖZÉS FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐI Az öntözéses gazdálkodás a legtökéletesebb agrotechnikát követeli meg. Az ok­szerű talajmüvelés és a helyes trágyázás nemcsak a termést növeli, hanem a víz­szükségletet is csökkenti. Éppen ezért az öntözött területeken különös gondot kell forditani a helyes agrotechnikai és trágyázási szabályok maradéktalan betar­tására. A növénytermesztésben az életfeltételek egyik legjelentősebb csoportját a talaj- tényezők alkotják. Ezért igen fontos, hogy a talajtényezőket megfelelő agrotech­nikai módszerek alkalmazásával úgy alakítsuk, hogy termesztett növényeink szá­mára kedvező körülményeket teremtsünk. A különböző művelések, trágyázások során mechanikai és biológiai hatást gyakorolunk a talaj egyes fizikai tulajdon­ságaira, miközben a talajban végbemenő biológiai folyamatoknak is jobb feltéte­leket teremtünk. A megváltozott fizikai tulajdonságoknak nemcsak az említett köz­vetett, hanem a közvetlen hatása is jelentős növényeink számára. A növények viz- levegő - és tápanyag-gazdálkodása általában csak olyan talaj­ban kielégítő, ahol a talajszemcsék között megfelelő nagyságú hézagok vannak. Ezáltal a talaj egyszerre tartalmazza a kedvező talajélet kialakulásához és a növények igényeinek megfelelő vizet és levegőt. A legtöbb növény akkor fejlő­dik zavartalanul, ha a talaj hézagterén belül 75-80% viz és 20-25% a levegő- arány. Ez az állapot a jó szerkezetű talajokon á11itható elő legkönnyebben és legtartósabban, viszont a jó szerkezet létrehozásához elengedhetetlen a helyes talajmüvelés. Okszerűen végzett talajmüveléssel - legalábbis ideiglenesen - megfelelő talajszerkezet alakítható ki. Az öntözéses növénytermesztés elkerülhetetlen következménye, hogy a talaj job­ban ki van téve a viz romboló hatásának. Ez a hatás annál hátrányosabb, minél nagyobb a vízmennyiség és minél hosszabb ideig boritja a talajt. Nagyobb a rom­boló hatás pl. árasztásos öntözésnél, ahol az egész felületet, mint a barázdás öntözésnél, ahol csak a barázdákat boritja viz. Éppen ezért igen fontos a talaj­típust szem előtt tartó öntözési módok helyes megválasztása. Ezáltal nagymérték­ben óvható a talaj termőképessége, amihez jelentős mértékben hozzájárul a bő­séges trágyázás és a megfelelő talajmüvelés. Mindezek együttesen a talaj egész­séges vízgazdálkodását és az öntözés eredményességét segítik elő. 51. Talajmüvelés A talajmüvelés egyik célja, hogy a lehullott csapadékot minél kisebb veszteség­gel tárolja és a raktározott vizet minél csekélyebb veszteséggel megőrizze. Ok­szerű talajmüveléssel elérhetjük azt, hogy az öntözések során kevesebb vizpótlás- ról kell gondoskodnunk, tehát öntözővizet és költséget takaríthatunk meg. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom