Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 4. Öntözési módok ismertetése és értékelése
- A műanyag csó'vezetékes sürü csőhálózatu felszínalatti öntözés esetében az utolsórendü csővezetéket indokolt a lehető legközelebb elhelyezni a talaj felszínéhez, mert igy kedvezőbb a talaj átnedvesedése. Ez viszont megfelelő talajmüvelési rendszer kidolgozását igényli. A felszínalatti öntözésben döntő szerepe van a viz eloszlásának a talajban. Ezt döntően befolyásolják a talaj tulajdonságai. A felszínalatti öntözés annál gazdaságosabban oldható meg, minél nagyobb távolságra terjed oldalirányban a csővezetékből a viz a talajba. A gravitáció a viz lefelé irányuló mozgását idézi elő, az oldalirányú szivárgás mértéke a talaj tulajdonságaitól függ. A laza talajokon dominál a lefelé irányuló mozgás, kicsi az oldalirányú beázás. Az igen kötött talajban viszont a gravitáció hatása korlátozott, de ugyanakkor az oldalirányú vizmozgás is akadályokba Ütközik. Legkedvezőbb a benedvesitett terület szélessége a középkötött jó vizgazdálkodásu talajokon. Az az elképzelés, hogy a felszínalatti öntözés lehetővé teszi a növények folyamatos öntözéssel megvalósítható vízellátását, csak akkor volna lehetséges, ha a vezetékeket igen sűrűn 50 cm-t meg nem haladó távolságra raknánk, ami a költségeket irreálisan megnövelné. Ezért nem a folyamatos, hanem a szakaszos öntözés látszik a gazdaságosabb megoldásnak, azaz a szükséges időszakonként a gazdaságosan megvalósítható nagyobb intenzitással kell a vizet a talajba juttatni, az optimális-nyomás, - kiömlő nyilásnagyság és ami ezzel együtt jár - csőátmérő meghatározásával. 44. Csepegtető öntözés A csepegtető öntözést külföldön már üzemi körülmények között alkalmazzák, s igy egyre több tapasztalat - újabban kísérleti eredmény is - halmozódik fel előnyeinek és hátrányainak sokrétű megítéléséhez. Ennek az uj öntözési módnak a vizsgálata és továbbfejlesztése elsősorban technikai vonatkozásban Magyarországon is megindult (GATE, VITUKI). A csepegtető öntözés irodalmi adatok szerint Angliában az üvegházi hajtatásnál alakult ki. Elterjedését a műanyag tömeges felhasználása tette lehetővé. Ennél az öntözési módnál a vizet vékony (1,5-2 cm-es vastag) csőben vezetik a növények sorába. A csőből különböző technikával - igen változatos csepegtető testekkel, azok feladatát ellátó vékony csővel stb. - juttatják a vizet az egyes növényekhez. A csepegtető öntözés a továbbiakban elsősorban fás ültetvényekben fejlődött tovább. Elterjedése főként arid és szemiarid viszonyok között indult meg (Izrael, Ausztrália, Kalifornia, újabban Olaszország, Franciaország stb.). Irodalmi adatok« a gyümölcsösök és szőlő mellett az eljárás intenzív zöldségtermesztésben (pl. étkezési paradicsomnál) való felhasználásáról is említést tesznek. Ennél az öntözésnél a viz csepegtető testenként külön-külön, egy-egy ponton és elvileg folyamatosan hatol be a talajba. Igy az ^gyéb nedvességpótló öntözésekhez képest - amikor nagyobb, általában 40-80 mm-es öntözőnormával dolgozunk 57
