Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A kukorica
A kukorica a világkereskedelemben A világon évente termelt 220-250 millió tonna kukoricából viszonylag kevés, 10-12 millió tonna kerül a nemzetközi kereskedelembe. A világ legnagyobb kukoricaexportáló állama az USA, amely a világ összes kukorica exportjának több mint a felét adja. További nagy exportáló országok Argentina és Franciaország. Európában a második világháború eló'tt Románia és Jugoszlávia exportálta a legtöbb kukoricát. Jelenleg viszont Franciaország a legnagyobb kukorica exportáló állam. Legjelentősebb kukorica importáló államok: Anglia, Japán és Olaszország. A kukorica felhasználása A kukoricát takarmányozásra, emberi tápláléknak és ipari célokra használják. A gazdaságilag fejlettebb országokban a kukorica többségét állatokkal etetik és csak kisebb része szolgál emberi táplálékul. Az USA-ban a termelt kukorica 95%-át feltakarmá- nyozzák, és csak 4,3%-a szolgál étkezésre. Ugyanakkor Indiában a kukorica 90%-át élelmiszerként fogyasztják, és csak 1%-át használ ják ál latok takarmányozására. Európában a kukorica takarmánynövény, de egyes országok népélelmezésében fontos szerepet tölt be. Portugáliában és Törökországban a kukoricának több mint a felét használják emberi táplálkozásra. A szemes kukorica felhasználását különböző' országokban a 20.sz. ábra szemlélteti. A kukorica termesztése Magyarországon A kukorica fedezi Magyarország abraktakarmány-szükségletének (kb. 600.000 vagon) több mint kétharmadát. Az állattenyésztés fő kalóriabázisa. Szemesabrak- növényeink közül a kukoricával tudunk 1 ha-on a leqtöbb keményitőértéket elérni. Mint élelmiszer-növény nálunk nem jelentős. Legfeljebb a termés 1-2%-a kerül emberi táplálékként felhasználásra. Ipari nyersanyagként (szesz, keményitő- gyártás) a termés 1-2%-át dolgozzuk fel. Vetőmagnak az összes termés 3,5-4%- teszik félre (silókukorica, csalamádé-termesztés céljára). Évi szükségletünk kb. 450-500.000 vagon. Magyarország 1,2 millió ha-t meghaladó kukoricatermő területével és közel 40 q/ha átlagtermésével kiemelkedő helyet foglal el Európában. A kukorica vetésterületének, termésátlagának és össztermésének alakulását KSH források alapján a 28. táblázat tartalmazza. A kukorica vetésterülete a felszabadulást követő földreform eredményeként jelentősen növekedett. 1948-tól viszont 1952-ig csaknem 300.000 ha-val csökkent. 1957-től ismét jelentősen növekszik vetésterülete az átlagtermés egyidejű figyelemreméltó emelkedésével. 1960-ban 350 ezer hektárral volt nagyobb (a vetésterület 30 %-át foglalta el,) mint kukoricatermelésünk mélypontján, 1952-ben. Az országos kukorica termésátlagok évenként jelentős ingadozást mutatnak. Még nagyobbak a szóródások országrészenként, illetve üzemenként. 197
