Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A rizs
kis dudorokat kitapogatjuk. Az aknázó rizslégy kártétele a vízzel borított rizstáblának a mélyebb részein mutatkozik eló'ször. Védekezés: Megakadályozható a kártevó' tömeges fellépése, ha rajzás idején (május 15-25 között) az egész rizstelepet Hungária L2- vagy L-7 porozószerrel beszórjuk. Jelenleg ez tekinthető' a védekezés legésszerűbb módjának, mert a közvetlen védekezés néhány napos megkésése a rizsvetés teljes pusztulását eredményezheti. A javasolható vegyszermennyiség L-7 porozászerbó'l kb. 13, az L-2 porozószerbó'l pedig kb. 24 kg/ha. Eredményei használható a Wofatox porozószer, melyből a hektáronkénti szükséglet 10-13 kg. Rizsszunyog: ennek a népiesen "nylon hernyó"-nak nevezett kártevó'nek rizsföldre való betelepülése tavasszal, a környező' vizvezetó' rendszerek fenékiszapjából történik. Kártétele kapcsolatban áll a rizs fejlettségi állapotával. Ugyanis, ha a levélváltásban levő' rizs fejló'dése valamilyen külső' tényező' káros hatása miatt kedvezó'tlenné válik, az említett fenofázis elhúzódik, igy a rizs levelei hosszabb idó'n át fekszenek a vizen. Ilyen körülmények között a lehetséges kártétel mindig nagyobb. A lárva, mely a rizslevél fonáki, vizfelületi részén tartózkodik, hosszabb-rövidebb csikókban rágja ki a rizs vizen fekvő' leveleit. A megrágott levelek szétfoszlanak, tartásukat elvesztik és a viz alá merülnek. A károsodás veszélye mindaddig fennáll, amig a rizs levelei fel nem egyenesednek. Tekintve, hogy a rizsszunyog lárvái a levelek fonákán tartózkodnak, nehezen vehetőd észre. Védekezés: Ugyanúgy, mint a tollas árvaszúnyog ellen. Ha az aknázó rizsléggyel együtt károsít, akkor a rizsszunyog ellen külön védekezni nem szükséges. A legelterjedtebb rizskártevó'ket és az ellenük történő' védekezés módját és idejét a 25. táblázat tünteti fel. Betegségei A rizs egyik legveszedelmesebb betegsége a "járványos bámulás", melyet a Piricularia oryzae Cav. nevű gomba okoz. Kartétele nem minden évben jelentkezik, olykor (pl. 1955-ben) azonban katasztrofális károkat idéz elő' a betegségre fogékony fajtákon. A kórokozó tömeges elszaporodásának feltételei: fogékony gazdanövény, egyoldalú N-mütrágyázás és megfelelő' idó'járási körülmények (20-25 C hó'mérséklet és 92% feletti relativ páratartalom). Fó'ként a bugahányás-magkötés szakaszában károsítja a rizst. Fertőzést okozhat a levélen, a szárcsomón (nodusz) és a bugán. Ennek következményeként a levél lemezén barna szegélyű és világosbarna foltok jelennek meg. A betegség nagyobb területen felléphet és a rizsállomány teljes pusztulását okozhatja. A kórtünetek alapján "bruzone"- betegségnek is nevezik. Védekezés: az ellene való védekezés legbiztosabb módjának a rezisztensrizsfajták termesztését tekinthetjük. Eredményes kísérletek folytak a vegyszeres védekezéssel kapcsolatban is, azonban ennek nagyüzemi kivitelezése nehézkes. Az agrotechnikai eszközök közül a rizsnövény harmónikus táplálóanyag ellátása jelenthet megeló'zést. 188
