Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 2. Az öntözés történetének rövid áttekintése

mezőgazdasági termelés szempontjából. Különös az utóbbi években jelentó's belvízelöntések voltak, melyek a megye Ny-ENy-i tájegységeit érintették elsősor- ban.

Békés megye öntözési lehetőségét, mint adottságot tekintve elmondható, hogy a megye a Körösök vidékén jelentős öntözővíz készletet mondhat magáénak, ami területileg elsősorban az északi rész öntözését teszi lehetővé és helyi öntözéseket jelent.

Emellett az un. országos rendszerek is jelentős öntözhető területet eredményeznek, melyek közül a legnagyobb - a Tisza ll-es öntözőrendszer megyére eső része -, még nincs kiépítve. Általában is elmondható, hogy a Szarvas-Gyula-Sarkad vonaltól északra eső terület potenciálisan öntözhetőnek tekintendő, viszont a mezőkovácsházi résznek az öntözése nincs reális közelségben.

A megye távlati öntözésfejlesztési javaslatát az üzemek fejlesztési elképzeléseit is figyelembevéve dolgozta ki 1972-évben egy bizottság.

Az ütemezés tervszámait, ötéves tervenként járásokra bontva az 1. táblázat szemlélteti. A táblázatból kiolvasható az egyes tervidőszakokra eső területi fejlesztés, valamint az öntözésre berendezett terület %-os növekedése a bázis évhez viszonyítva (bázis 1970). Feltűnő, hogy a legjobb talajokkal rendelkező járások fejlesztése alacsony. Ez azzal magyarázható, hogy éppen e területeken jelent problémát az öntözőviz biztosítása.

A tervezett ütemezés szerint 1980-85. időszakban a megye öntözésre felhasználható teljes vízkészlete ki lesz használva, sőt már a II. Tiszai vízlépcső által biztosított vízmennyiség is lekötést nyer.

Az öntözésre berendezett terület nagysága 1985 végére 100.612 ha lenne, ami a megye mezőgazdaságilag müveit területének 24%-át jelenti.

15