Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

II. Részletes növénytermesztés - A búza

A búza vetésterülete és termésátlaga Magyarországon

14.sz. táblázat

Időszak

Vetésterület

Termésátlag

1000 ha

%

q/ha

%

1921-30

1945

26,8

12,9

100

1931-40

1606

28,8

13,7

106

1951-60

1285

23,5

14,8

114

1961-65

1078

20,7

18,6

144

1966

1072

21,1

21,6

167

1967

1160

22,9

25,8

200

1968

1328

26,2

25,2

196

1969

1321

26,1

27,1

210

1970

1274

25,4

21,3

165

1971

1273

25,4

30,7

238

1972

1317

26,0

31,0

240

1973

34,7

268

Hazánkban a 11,1 q/ha átlag búzatermés megkétszereződésére 90 évre volt szükség (1876-1966). Ugyanakkor előbbi termés háromszorosára történő növekedéséhez mindössze 8 évnek kellett eltelnie. Az átlag termés ilyen gyors Ütemű emelkedését az agrotechnikai színvonal jelentős fejlődése (fokozottabb műtrágya használat, korszerű talajmüvelés, stb.), valamint az előző fajtáknál jóval nagyobb ter- mőképességü fajták használata tette lehetővé.

A lakosság maradéktalan szükségletének kielégítése, valamint a vetőmag-igény és exportkötelezettség teljesítése évente mintegy 23-24 millió q búza megtermelését teszi szükségessé.

A búza vetésterülete 1963-ig nagymértékben csökkent és azt a termésátlag növekedése nem ellensúlyozta. így történhetett meg, hogy szükségletünket a hazai termés nem fedezte és a hosszú időn keresztül a búza minőségéről hires exportáló ország egyszerre az importálók sorába lépett. A magyar búzát az importáló országok saját termésű búzáik, gyengébb minőségű lisztjeik javítására használták. A magyar búza jÖ hírnevét magas (15-18%-os) sikértartalmának köszönheti.

1967-tó'l egyrészt a vetésterület jelentős növekedése, másrészt az átlagtermésünk ugyancsak számottevő emelkedése révén az ország lakosságának kenyérellátását hazai termésből tudjuk fedezni.

115