Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
6. Dr. Pálfai Imre: Az öntözővíz szállítása
6. Az öntözővíz szállítása rekről az összes átbocsátóit vízmennyiség is leolvasható. Az ultrahangos berendezésnek hordozható változata is létezik, amellyel kívülről, azaz a cső megbontása nélkül is megállapítható a csőben áramló vízhozam. Vízmérő berendezések hiányában a szivattyúk által szállított vízhozamot a szivattyúk Q-H jelleggörbéjéről becsülhetjük meg, s e becslést hitelesítő mérésekkel tehetjük még pontosabbá. A szi- vornyákon kiszolgáltatott vizet ugyancsak ily módon méijük. A csatornahálózatban történő öntözővíz-szállításnak a fővízkivételtől távolodva egyre inkább korlátokat szabhatnak a terepviszonyok, a túl csekély esés vagy a terep emelkedő jellege. A mélyvezetésű csatornaszakaszokon a bevágás mélysége a talajmechanikai adottságoktól függően a 3-4 métert ritkán haladhatja meg. Ha mégis tovább akarjuk az öntözővizet szállítani, esésnövelő szivattyútelepet vagy szivattyúállást (más szóval közbenső átemelőt) kell építeni. Az előbbi állandó jellegű, beépített gépészeti berendezésekkel van ellátva, míg az utóbbinál csak a mélyépítmény adott, amelyen a szivattyús gépegységeket az öntözési idény előtt helyezik el. Kialakításuk a fővízkivételi létesítményekhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy a szívó oldali vízszín kisebb ingadozása és az általában nem túl nagy emelőmagasság miatt egyszerűbb műszaki megoldások is célravezetők (15 sz. ábra). Ha az elektromos energia a közelben rendelkezésre áll, a szivattyúkat villanymotorral hajtják meg, s ekkor alkalmazható az automatikus üzemmód is. Esésnövelő szivattyútelep hosszmetszete (szabadalmi jogosult: P &P Mérnöki Szolgálataié Kft.) Gyakori, hogy az üzemi (fogyasztói) vízkivételeknél is emelni kell a vizet, tehát itt is kisebb szivattyú- telepek, de inkább szivattyúállások épülnek. Ha az öntözendő terület jóval magasabb fekvésű, mint a fővízkivétel, az öntözővizet földbe épített csővezetéken, nyomás alatt szállítják a helyszínre. A csővezetéken való vízszállítás előnye a nyílt csatornához képest az, hogy területi igénye jóformán nincs, a szivárgási veszteség minimális, fenntartása kevés gonddal jár. Hátránya viszont a magas építési költség és a nagy energiaigény. 6.3.1. A csővezeték hidraulikai méretezése A méretezés lényegében a nyomásveszteség számításából áll. Ehhez először a fajlagos, vagyis az egységnyi hosszú csőszakaszon keletkező nyomásveszteséget kell kiszámítani. 6.2. Esésnövelő szivattyútelepek 15. sz. ábra 6.3. Csővezetékek 44 ©Phare Program HU - 94.05
