Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
3. Dr. Szilárd György: Folyóink, álló- és felszínalatti vizeink általános vízminőségi helyzete
3. Folyóink, álló-és felszínalatti vizeink általános vízminőségi helyzete Szerencsés módon elmaradt tehát az 1994-ben tapasztalt, kiugróan magas szintet elérő algásodás, a hipertróf állapot. A Balaton és a Velencei-tó esetében az egész vízgyűjtőre kiterjedő, regionális vízgazdálkodási elvekre épülő kormányhatározatban rögzített intézkedési tervben foglalták össze a vízminőség stabilizálása, javítása érdekében egymással párhuzamosan megvalósítani szükséges teendőket. A Balatoni intézkedési terv az 1049/1994. (VI. 29.) sz. Korm. határozatban öltött formát, ezt az indítása óta eltelt két év alatt bekövetkezett változások miatt aktualizált tartalommal az 1068/1996. (VI. 21.) sz. Korm. határozat váltotta fel. Az említett vízminőségvédelmi beavatkozásokon túl készül a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer már üzemelő I. ütemén túl a II. ütem, folyik a Keszthelyi öböl lepelkotrása is. A Velencei-tó egyszeri, ideiglenes vízpótlása megakadályozta a tó vízszintjének további csökkenését és a vízminőség drasztikus romlását. A Velencei-tavi intézkedési terv - 1031/1995. IV. 19.) Korm. határozat - megfogalmazza a tó természeti értékeinek, a vízminőség javításának céljából szükséges teendőket. A több éves aszályos periódus után az intézkedési terv elősegítette a tó vízháztartásának helyreállítását, az újonnan meghatározott felső szabályozási vízszint (170 cm) elérését. A vízminőség jövőbeni tartós stabilizálódásához, javulásához a sokoldalú intézkedések mellett szükséges a természetes vízutánpótlás, csapadék megléte is. A felszínalatti vizek minőségében jelentős változásokról nem beszélhetünk, hiszen ezek minőségét elsősorban a vízadó réteg határozza meg. Más a talajvizek, a partiszűrésű vizek, a karsztvizek és a rétegvizek minősége - ez utóbbiaknál a mélység is is fontos tényező. Az újonnan feltárt vízbázisok esetében ma már alig fordul elő, hogy a víz - nem számítva a fertőtlenítést - kezelés nélkül ivóvízellátási célra alkalmas lenne. A felszínalatti vizek minőségét meghatározó tényezők között változatlanul a vas és/vagy mangán, a metángáz, az ammóniumion-tartalom vezet, de nem elhanyagolható az arzéntartalom, a nagy szervesanyagtartalom, a nitráttartalom jelenléte sem. Különösen a keleti országrészben okoz gondot a vizek kis keménysége és magasabb hőmérséklete. Ez utóbbi tényezőnek jelentős szerepe van - az ammóniumion-tartalmon és a szervesanyag-tartalmon kívül - az ivóvíz másodlagos szennyeződésében is. Jelenleg még kevés adattal rendelkezünk a felszínalatti vizek szerves és szervetlen mikroszennyező koncentrációjáról de a vizsgálatok - különös tekintettel a sérülékeny vízbázisokra - folynak. A vizsgálatok terjedelmét befolyásolhatja a magyar ivóvízszabvány várható módosítása - és abban az új WHO és EU határértékek szükség szerinti figyelembevétele. Phare Program HU-94.05 19
