Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
1. Dr. Szilárd György: Az öntözéses gazdálkodás története, jelenlegi helyzete
1. Az öntözéses gazdálkodás története, jelenlegi helyzete Az öntözésfejlesztésre eddig - tervidőszakonként változó mértékben (40-70 % ) - biztosított állami támogatás gyakorlatilag 1978-82 között szünetelt. Öntözőgépekre (szivattyúagregát, gépi áttelepítésű szárnyvezeték, csőhálózatok stb.) a korábbi 40 %-os támogatás 15 %-ra csökkent (1982. XII. 31-ig), majd 1983-84-ben az aszályhelyzetre tekintettel 40 %-ra emelkedett. A mezőgazdasági üzemek öntözési kapacitásának tervezett rekonstrukciós szándéka jelentősen elmaradt az indokoltan szükségestől (215 ezer ha helyett 38,5 ezer ha). Emiatt már a tervezés időszakában várható volt, hogy a selejtezések mértéke növekedni fog, az öntözési kapacitás pedig tovább csökken. Az üzemek ismertetett öntözés-fejlesztési tervei is messze elmaradtak a hosszú távú fejlesztések időarányos célkitűzéseitől. Az öntözéses gazdálkodás területén 1978-tól kezdődő, beruházási korlátozás nagy hatással volt az eszközellátásban résztvevő hazai iparra. A megrendelések nagymértékű csökkenése miatt a mobil berendezések és a gépi áttelepítésű szárnyvezetékek gyártása - 1984. kivételével - minimumra csökkent, ami maga után vonta a műszaki fejlesztések stagnálását is. A mezőgazdasági vízhasznosítást biztosító fővízkivételek kapacitása 1985-ben 401m3/s volt. A főműves vízellátást biztosító csatornahálózat 70 %-a kettőshasznosítású és döntően földmedrű. A főművekkel évente - a mezőgazdasági üzemi igényektől függően -1-1,6 milliárd m3 víz került kitermelésre. A főművek kapacitása 500-520 ezer hektár öntöző és halastó terület ellátására volt kiépítve. Ebből 309 ezer hektár volt az engedélyezett öntözésre és halastóra berendezett terület. Az öntözhető és megöntözött területek alakulását 1975-85. között az 1-2. sz. ábra és a 2.sz. táblázat mutatják. 1. sz. ábra ÖNTÖZÉSI KAPACITÁS ALAKULÁSA 1975-1985. Phare Program HU-94.05 7
