Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
e) Torkolati műtárgyak Torkolati műtárgy olyan beömlésnél szükséges, ahol a betorkoló vízfolyás és a befogadó átlagos vizszintje különbözik és vízlépcső alakul ki. A torkolati mű kiképezhető lépcsős bukóval (1,0 - 1,5 m bukómagassággal), utófenékkel és burkolattal. A viz- páma és utófenékburkolat együttes hossza 10-20 m. Surrantós megoldásnál a lépcsőt 1:5 - 1:10 fenékhajlásu burkolt mederszakasszal lehet kiegyenlíteni. Előfordulhat, hogy a beömlésnél torkolati műtárgy létesítésére nincs szükség, de a mellékágat védtöltéssel kell ellátni a befogadó visszajátszó vize kiöntésének meggátlására. f) Sokszor előfordul, hogy a vízfolyás több ágra szakadva folyik, és emiatt elfajul. A rendezésnél a legnagyobb méretű ágat tartják meg, a többit elzárják és feliszapolják. Az elzárás az ág felső végén történik, hogy a nagyvizek hordalékukat lerakva az ágat alulról feltöltsék. A teljes vízhozamot a főágba terelve az elfajulás megszüntethető és a meder állandósul. Kisvízfolyásoknál az eljárás egyszerű földgáttal történik, amelynek koronaszélessége általában 3*0 m, rézsűhajlása 1:1,5, 1:2, vagy .iászolgáttal. amelynél a szádfalak távolsága egymástól *- a gátmagasságtól függően - 2-3 m-re van. * k) Olyan helyeken, ahol a vízfolyás medre hirtelen kiszélesedik, ott a hordalékot leejtve feliszaplódás, elfajulás áll elő. Ezen leginkább úgy segítenek, hogy az elfajult szakaszon párhuzamosan töltéseket létesítenek. A töltések között az el nem fajult szakasz szelvényével azonos területet hagynak. A vizet ide terelve az elfajulás fokozatosan megszűnik. 2. A vizfolyásrendezéssel érintett műtárgyak Ezek a műtárgyak a közutakon és vasútvonalakon levő hidak és átereszek, amelyek voltaképen nem a vízfolyások, hanem a közutat és vasutak tartozékai. Azáltal, hogy a vízfolyást keresztezik, befolyásolják a vizel levonulását, de egyéb szempontból is fontos, hogy milyen méretekkel bimak és milyen szög alatt keresztezik a vízfolyást.- 97 -
