Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

amelyre a fenékvonalat kell kiképezni. Burkolat, vagy fenéklépcsők alkalmazása között a gazdaságosság kérdése a döntő. A tervezésnél törekedni kpll arra, hogy a tervezett uj fenék­esések alulról-felfelé fokozatosan növekedjenek, az esések ki­egyenlítő vonala tehát parabolikus legyen. Ilyen esésviszonyok mellett a mederben kimosás, illetőleg a hordaléklerakodás a leg­kisebb mértékre csökkenthető. A hosszszelvény elfogadáséinál, a meglévő műtárgyak alapozási mélységére is figyelemmel kell len­ni, a fenékkiválasztást azonban nem ez dönti el. Általános elv. hogy a meglévő műtárgyak - hidak, duzzasztók, átjárók, stb. - akár megszüntetésével, vagy megfelelő átépitéaével elsősorban a viz akadálytalan lefolyását kell biztosítani, az idő előtti feliszaoolódás. elfajulás elkerülése érdekében. Keresztszelvények A keresztszelvények tervezéséhez akkor célszerű hozzáfogni, ha a hosszelvény magasságilag ismeretes. A vizfolyásrendezések- nél általában a hidraulikailag legkedvezőbb félkört burkoló trapézszelvény létrehozása kívánatos, az altalaj minőségtől füg­gően azonban ettől - rendszerint a laza, vagy folyós altalajok­nál - el kell térni. Ilyen esetekben a talaj természetes rézsű­jéhez alkalmazkodó csészealaku meder indokolt, természetesen a gépi előállitás lehetőségének függvényében. (38.ábra.) Trapéz Törf 38. ábra Mederszelvény alakok A keresztszelvény a mértékadó vízhozamot a partélek között kiöntésmentesen vezesse, amellett a kisvizeket oly mértékben kon­centrálja, hogy vezetés hiányában káros elfajulás elő he álljon.- 92 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom