Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
Ha már a vizfolyáarendezés célja tisztázott, altkor kerülhet sor a mértékadó vizhozam meghatározására. A méretezésnek, végső fokon a rendezés költségének ez az alapja. Amennyiben a vizügyi szervek a kérdéses vizfolyáshoz tartozó vízgyűjtőre hidrológiai tanulmánnyal már rendelkeznek, abból a mértékadó vizhozam kivehető. Időközbeni - a vizgyüjtő felszínét érintő - változások esetében azok hatása figyelembe veendő. Hidrológiai tanulmány hiányában a mértékadó vízhozamot meg kell határozni. Ennek ismertetésével a tananyag más helyen foglalkozik. Néhány általános megjegyzést azonban szükséges tennünk. Nagy vízgyűjtők mérsékelt esésű vízfolyásainál a legnagyobb vízmennyiségeket - tapasztalat szerint - a hosszabb, esetleg kisebb megszakításokkal napokon át tartó esők, vagy a tavaszi hóolvadások idézik elő. Minél kisebbek a vízgyűjtők, annál veszélyesebbek a rövidebb idejű nagy intenzitású csapadékok. Különöp sen jellemző és mértékadó a kis vízgyűjtőkön (j50 km -nél kisebb»), ahol a rövididejű felhőszakadások rendkívüli károkat okozhatnak. Vizfolyáarendezés korszerű tervezésénél feltétlen választ kell adni arra, hogy a levezetésre számitásbavett vizhozam milyen gyakoriságú. Enélkül a tervbevett munkálatok gazdaságossága nem mérlegelhető. Kötelező előírás még nincs, de a gyakorlatban már kialakult, hogy a mértékadó vizhozam megválasztásánál milyen gyakoriságot kívánatos szem előtt tartani. Ezért: a mértékadó nagy vízhozamokat, előfordulási valószínűséggel együtt kelJ megadni. Bármelyik számítási eljárást alkalmazzuk, a segédletek gépies alkalmazását kerülni kell, mert a valóságtól eltérő eredmények adódhatnak, abból, hogy a kellő vízrajzi, időjárási, lefo- lyási alapadatok és sorok nem állanak rendelkezésre. Törekedni kell az egyszerűbb összefüggések, számítási módok alkalmazására. Kívánatos, hogy a képletekben minél kevesebb javító tényező legyen, és azok foglalják magukba a vízgyűjtővel kapcsolatos valamennyi befolyásoló körülmény összesített hatását. A külföldi képletek és összefüggések mechanikus alkalmazását kerülni kell, mert nem a hazai sajátosságokra épültek. Hazai viszonylatban ajánlatos a VTTUKI módszer, valamint a vizgyüjtő mértékadó csapadékaival és összegyülekezési idejével dolgozó eljárás alkalmazása.- 88
