Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

esetben célravezető, mert mint szárazságot kedvelő fa csak az oldalakon nő, s mint napfényt kedvelő növény igen erőteljesen növekszik magassági irányban. Erős szélben a meder oldalakat nagymértékben terheli, s az oldalak a fa mozgása következtében gyakran lecsúsznak. Hátránya még az akácnak, hogy szétterülő gyökérzete mélyen az altalajba hatol és a fa mozgásával lazitja az oldalakat. A nedves mederfenéken szintén nem jó védőnövény. A me- derfenóken kiválóan alkalmsa a fűz, a kanadai nyár, vagy a jege- nyenyár.

A fiatal csemetefák megerősödése előtt mindig fennáll a lehetősége annak, hogy a nagyvizek azokat elsodorják. Ha a csemeték megerősödnek, szőnyegéé gyökérzetükkel és szálnövényzettel védik a medret. Az akácot a fűz és nyárfélékkel együttesen célszerű alkalmazni: a mederben a füzet, vagy nyárfát, a partoldalon az akácot. Az egyik védi a nedves medret, a másik a száraz partot.

Földgátaknál a magasparthoz, illetőleg a betonépítményekhez való csatlakozásnál különös gondot kell fordítani a földanyag kifogástalan tömörségére. Ugyancsak földgátaknál kívánatos az építési hely gondos előzetes vizsgálata, nehogy vizforrás közelébe kerüljön gát. A finom hordalék a gátudvarok altalaját viz- zéróbbá teszi. A víztartó Ipépesség fokozására használatos a földgátaknál a rétegenkénti mésztejöntözés, illetőleg mészhidrátpor alkalmazása.

A müvek országos adatai

Hazánk területén 11 vízmosásos góc (:8 a Duna, 3 a Tisza vízrendszerében:) található.

Ezek a következők:

1. Sokoróal.ial vízmosások

2. Dunazug-hegységi vízmosások

a) Neszmély térségében

b) Pilis térségében

c) Pilis térségében

d) Neszmély Duna térségében

e) Tata-Tatabánya térségében

3. Ipoljmentj vízmosások

4. Duna-menti vízmosások

a) Rákos patak vizgy.

b) Paks határában

c) Szekszárd határában

d) Sükösd határában

5. Sárvíz vízgyűjtő vízmosásai

a) Városlőd-Herend környékén

b) Lovasberény környékén- 75 -