Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

Ahol a tényleges arány szám alacsonyabb, mint az "a" és "b" számított értéke, ott a magasabb gát épitési költsége viszonylag előnyösebb mint az alacsonyabb gátaké. Ellenkező esetben a magasabb gátak nem gazdaságosak.

Tervezés

A gátszelvényt viznyomásra kellene méretezni. Ilyen módon magy méretek adódnának. Ezért a méretezést átázott föld alapulvételével végzik, de építéskor a gátfal mögé földtámasztékot kell elhelyezni. A gátra ható földnyomást a gyakorlatban szokásos eljárások valamelyikével kell meghatározni. Ha talajmechanikai adatok nem állanak rendelkezésre, a talaj súrlódási szögét 50°, a föld fajsulyát 1800 kg/m^, a fold és falazat közötti súrlódás szögére a talajsurlódás szögének felét, 15°-ot indokolt venni. Megfelelő alak - 4 m gátmagasságig - gátkorona 0,6 m, a fal hajlása a gátudvar felé 1:10, a vizpárna felé 1:6 arányú.

Magasabb gátaknál - 8 m magasságig - a gátkorona szélesség 1-1,5 m. A gátudvar felőli oldalon a gátkoronától lefelé 3 m mélységig a gátfal függőleges, onnan hátra a vizpárna felé 1:9 rézsüvei, a vizpárna felől külső oldalon 1:4 hajlással való kiképzés a leggyakoribb. A süllyedésre való tekintettel a vizládát helyesebb a gáttesttől különállóan építeni. A bukónyilás vize- mésztő képességét az alábbi képlettel lehet megállapítani: (31* ábra.)- 70 -