Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
A gátak közötti távolság x = 1000 h ■fio"-'¥ ahol x = a gátak keresett vi|zszintes távolsága méterben, h = az alkalmazandó gátmagasság méterben, Eo a a vízmosás eredeti fenékesése, E = a vízmosás beépítése után várható uj fenékesés %o. Ha például a vízmosás eredeti és a várható fenékesésének különbsége 52 %o-18 %o = 34 %, 3 m—es gátmagasság esetén a vízmosás felsőbb gátját pl. 88 m távolságban kell építeni. Az eljárás, csak 10 m-en felüli gáttávolság esetén ad helyes eredményt. A fenékgátak, illetőleg hordalékfogó gátak kiosztásánál más eljárást is alkalmaznak. Tudott, hogy valamely rendezést kisebb számú magasabb, s több alacsonyabb gáttal is meg lehet oldani, továbbá, hogy az alacsonyabb gát olcsóbb. Ezért a gátak legcélszerűbb magasságának és számának kérdését úgy is el lehet dönteni, hogy a kiválasztott gáttipusra többféle magasságú gát költségét és falazat mennyiségét kell megállapítani, majd a nyert adatokat a gátmagasság függvényében kell felrakni. Ismerve a patak, illetve a vízmosás alsó és felső vége közötti magasságkülönbséget, a hosszát, a megengedhető fenékesést, kiszámítható, hogy milyen magasságkülönbséget kell a gátak magasságéval legyőzni. A kiadódó gát költségei grafikonból kivehetők. A különböző variánsok költségeit ábrázoló görbe minimuma megadja a leggazdaságosabb változatot. Általános tervezési irányelvek A kiválasztott fenéfcesést hegyi patakoknál fenéklépcsők, vizmosáskotó gátaknál attól függően, hogy hordalék visszatartásra is szükség van-e fenékgátak, illetőleg hordalékfogó gátak létesítésével állítják elő. Vízmosásnál a műtárgyak helyét a topográfiai adottságok általában meghatározzák. Ott célszerű elhelyezni őket, ahol kis méretek melletf a legnagyobbtömegü hordalékot lehet visszatartani. Általában mondható továbbá, hogy ahol a vizmosáfenék kisebb esésből nagyobb esésbe megy át, egy- egy gát szükséges.- 66
