Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

A fenékgátak, illetőleg a fenéklépcsők tárgyalásánál utaltunk rá, hogy azok részletes leirását és ismertetését a hordalék- fogó gátak tárgyalásánál adjuk. Tehát a hordalékfogó gátakra mondottak értelemszerűen azokra is érvényesek. Az idevonatkozó szabványok, szak és kézikönyvek a három mű között éles határt vagy különbséget nem vonnak.

A hordalékfogó gát lényegében két főrészből áll: a gáttestből és az utófenékből. Megjegyzendő, hogy a bekötés nem tekinthető külön résznek, ez szorosan a gáttest tartozéka. Az utófenék két részből áll: vizládából és utófenékbiztositásból. A gáttest mögötti vizmosásrészt; amelyben a visszatartott hordalék összegyűlik gátudvarnak nevezik.

A hordalékfogó gát voltaképen nem egyéb, mint nagyobb méretekkel készülő fenékgát. A minél nagyobb magassági méretek a gát jobb kihasználódásából adódnak, mert annál gazdaságosabb, minél nagyobb tömegű hordalékot képes visszatartani. A hordalékvisszafogással a vizmosás alatti meder iszaptalanitása a környező mezőgazdasági területek kárainak elháritása, végül a vizmosás feltöltődése lehetővé válik.

Vizmosások általában a vízfolyások legrelső szakaszán, a vízválasztó közelében képződnek. Itt rendszerint a terepesés nagy, (15 %) tehát a vizmosások megkötésére viszonylag magas gátakra van szükség. A fenékesés csökkentése érdekében általában

1-2 m gátmagasságig használatosak a fenékgátak, az ennél magasabbak már hordalékfogó gátak. A gátak általában terméskőből, vagy kőbetonből készülnek. Az alábbiak főképen ezekre vonatkoznak. Vasbetonból is készítenek hordalékfogó gátakat, de itt rendszerint egyedi tervezésre van szükség (tipusgátak helyett). Újabban egyre nagyobb tért hódítanak a földgátak. Ezek tervezésére azonban más szempontok és irányelvek vonatkoznak, mint a kő és kőbeton gátakra.

A terméskőfalazatból készült gátfal kialakult szelvénye a hátul alácsapott keresztmetszetű faisik, hozzá csatlakozó függőleges küszöbű vizládával, amelynek hossza a bukóéiig érő gátmagassággal, vagy annak legfeljebb másfélszeresével egyenlő.

A vizláda után célsze.'ü betonba ágyazott és nagy kövekből álló utóágyazatot csatlakoztatni. (28. ábra.)

A gátfal hátoldalához földhányást csatlakoztatunk. Ebben az esetben a falat nem viznyomásra, hanem a nedves föld nyomására- 58 -