Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

vízhozam fenókgát esetében nem a fenék teljes szelvényterületén keresztül, hanem a gáttest középre koncentrálva, míg fenéklépcső- nél a teljes szelvényterület kiterjedésében bukik alá.

Minden fenékgát, vagy fenéklópcső - eltekintve a nem k8, vagy beton müvektől, ahol e részek élesen elválasztva nem különböztethetők meg - lényegében véve négy részre tagozódik: az elő- fenék, a gáttest, vagy fenéklépcsőnél lezárófal, a vizláda és az utófenék. (21. ábra.)

Metszet Metszet

Az előfenék tulajdonképen a fenéklépcsők tartozéka. Fenékgátnál ilyet általában nem alkalmaznak, tJélja, hogy a bukás következtében megnövekedett sebességű, mozgásenergiáju viz, a gát- testhet való csatlakozásnál, se a feneket, se a mederoldalakat ne bontsa meg. A gáttest szelvénye lehet egyenes (trapéz alakú) vagy gyengén iveit vonalú. Fenékgátnál a gátfalba a tartósan lefolyásra kerülő kisebb vizmennyiség vezetésére alkalmas méretű vályút süllyesztenek, a vályú alakja lehet trapéz, négyzetes, vagy kör- alaku. A kiviteli nehézségekre tekintettel általában egyenes- 49 -