Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

vagyis

ahol q =s felszíni lefolyás intenzitása (; mm/óra :) s

I 3 csapadékintenzitás (: mm/óra :)

f = talajfelszín beszivárogtató képessége (: mm/óra :)

Mivel a csapadékintenzitáshoz különböző gyakoriságú értékek tartoznak (1-5-10 éves gyakoriságú és 20-60-100 perces időtartamú záporokról beszélünk) nyilvánvaló, hogy az eróziós erő is bizonyos gyakoriságú értékhez rendelt.

A talajfelszín beszivárogtató képessége függ a talajszerkezettől, a talajösszetételtől, a növényi takarótól, a talajbiológiai szerkezettől, nedvességtartalomtól és a felszíni talajállapottól, nagysága pedig természetben vagy laboratóriumban végrehajtott vizsgálatokkal határozható meg.

2. A felszíni lefolyás hossza a vizek összegyülekezésében

játszik szerepet (kétszer hosszabb lejtőn kétszer annyi viz gyűlik össze). A képletben jele: z. •

3. A lejtő hajlása szintén befolyásolja az eróziós erő nagyságát. Horton szerint ez az összefüggés

qa = 1 - f,

= °$— ahol « = a lejtő hajlásszöge

tg0,5«

4. A lejtő érdességének nagysága (pontosabban a StricklerManning féle érdességi tényezővel) általában - egyszerűség kedvéért - 0,1-gyel vehető figyelembe. A képletben jele: n.

5. A felszíni lefolyás jellege lehet lamináris, turbulens, stb., ez a képletnél a hatványkitevőben jelentkezik. A 300 lnnél hosszabb lejtőkön általában turbulens mozgás áll elő, amikor- Í8 a hatványkitevő értéke 3/5«

6. A vizfolyás hordalékossága egyenes arányban növeli az eróziós erőt, vagyis minél több hordalék van a lejtőn mozgó vizben, annál nagyobb a hordalékmozgató erő. A képletben jele: W.

p

Ezek után az eróziós erő = F nagysága kg/m -ben a következő:- 13 -