Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

Talajcsővezés (alagcsövezés) kivitelezése

A talajcsövezésnél használható csövek hossza 30-35 cm, belső átmérője 5-20 cm, falvastagsága általában 1 cm vagy annál nagyobb, szelvénye körkeresztmetszetü, anyaga általában égetett agyag» vagy beton. Igen fontos, hogy a csövek belső felülete sima és vége sik felület legyen. A csöveket illesztve fektetik le, az elvezetendő talajviz az illesztésnél keletkezett résen jut a csőbe.

Az épités megkezdése a szivóvonalak kitűzésével kezdődik, mely történhet tengelyben vagy a tengellyel párhuzamosan. A kitűzési munka elvégzése után következik az árkok kiásása. Először a főgyűjtőket, mellékgyűjtőkét, majd végül a szivóárkokat ássák ki. Az árkok fenékszélessége 15-20 cm, felső szélessége 30-50 cm. Nagy területek talajcsövezésénél (alagcsövezésénél) az árkok kiásását u.n. árokásógéppel végzik, mellyel a földkiemelés költségeit kb. 1/3-ra lehet csökkenteni. A kitermelt földet az árok mellett deponálják 30-30 cm padka kialakítása mellett, úgy, hogy az egyik oldalra kerül a humusz, mig a másik oldalra az alatta lévő földréteg. Igen fontos művelet az árokfenék helyes kiképzése (tükörvágás), a jobb csŐfelfekvés, illetve a szükséges esés biztosítása miatt.

A talajcsövek lerakása történhet kézzel (kézi szerszámmal), vagy újabban gépi utón.

A kézzel történő csőelhelyezés előnye a csővégek illesztésénél jelentkezik, amikor az illesztés pontosabban vitelezhető ki, hátránya viszont a lassú kivitel. Egyes külföldi országokban

ahol kiterjedten alkalmazzák a talajcsövezést (alagcsöve- zést) (pld. Anglia, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK ) az árokásás és csőelhelyezés már csaknem kizárólag gépi utón történik. A gépi árokásásnál - igy pld. a holland "Barth"- féle gép alkalmazása esetén is - a terephullámok a megkívánt fenékesós kialakitását nem

112 -