Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

A lápterületeken fokozott szerepe vain a kedvező talajvizszintet biztositó zsilipeknek, illetve tiltóknak, mivel túlzott talaj- vizleszállitás esetén a felső termő talajréteget (tőzegtalaj) a kiszáradás következtében helyrehozhatatlan károsodás érheti.

A leszivásl» vagy depressziós görbe alakulása igen fontos tényező a kedvező talajvizszint meghatározása tekintetében (41. ábra.).

L ecsap csatorna

41. ábra

Az elvezetendő vízhozamok, illetve a csatornatávolságok, fenékmélységek, szelvényméretek tekintetében - a lehetőségek függvényében - a helyi kisérleti vizsgálatok eredményével finomítani kell az általános tervezési adatokat. Evégből célravezető egymáshoz "V" alakban (hegyesszögben) csatlakozó két szivóár- kot kiásatni és az igy nyert azivóárkok közé eső terület viszonyainak vizsgálatából kell megállapítani azt a legkedvezőbb ároktávolságot, amely az adott viszonyoknál kielégítő eredményt ad.

A lecsapolások, illetve talajcsővezések eredményeként a szántóterület terméshozama mintegy 30 kai növekszik.

XIV. Talajcsőhálózat tervezése, épitése

A zártszelvényű lecsapolás egyik alkalmazási formája a ta- laicsövezés (alagcsövezés).

A fölös talajvíz elvezetésére szolgáló földalatti, mesterséges hálózati berendezést általában drénnek nevezik.

A tala.icsövezés (alagcsövezés) célja mint arról mér korábban is említés történt, a talajvízszintnek a legkedvezőbb szinten- 107 -