Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
d) Árapasztók e) Egyébként műtárgyak A tervezésnél egyedi elbírálást igényelnek. Építés A vizfolyásrendezés nagyobb részében földmunka. Ezért az alábbiakban csak azzal foglalkozunk, hogy adott esetben a kézi, vagy a gépi földmunka előnyösebb-e. Ma gépi földmunkát alkalmaznak. A kézi földmunkánál olcsóbb, gyorsabb, szociálisabb, talapminőséghez és medermérethez nem oly kötött. A tervező, ha csak valami elhárithatatlan műszaki akadály nincs, gépkotrást irányozzon elő. Átlagosan az 1,0 m^ ürtartalmu kotrógépeknél az óránkénti átlagos teljesítmény a kitermelendő anyag minőségétől függően 30-40 n?. Gépi erővel leggazdaságosabban a 2,50-3,00 m fenékszéles- ségü médrek építhetők. Az altalaj minősége a kotró üzemét erősen befolyásolja. A kavics altalaj e szempontból jó anyag, az anyag nehezen termelhető és szállítható, a homok elég jó, de emelés közben sok anyag kárbavész. Viz alóli kiemelésnél csak kotró jön szóba. Ha a fm-kénti földkiemelés 5 m^ alatt van, kotró igénybevétele nem gazdaságos. Benőtt, fákkal, gyökérzettel átszőtt partoknál és medernél csak kézi munkáról lehet szó. Belterületnél szűk helyen hasonló- kép csak a kézi földmunka jöhet számba. A gépi munkánál a munkahely géppel való megközelités is szerepet játszik. Uttalan helyeken levő munkák a gépi munkavégzést kizárttá teszik. A rendezést mindig a vizfolyás alsó - torkolati - szakaszán kell kezdeni, hogy a felülrő érkező viz az alsó mederszakaszon akadálytalanul lefolyásra találjon. A földmunkát a felvételnél használt alapvonal segítségével tűzik ki. A szelvényeket rézsüprofillái kell kitűzni. Ha a föld- kiemelés viz alól nem gazdaságos, a vizet a mederből kiterelik. Ez kisebb vízmennyiségnél a munkahely feletti vlzfelduzzasztás- sal és terelő csatornán való elvezetéssel történhet. Széles medernél hosszirányban osztják a medret és a két részben váltakozva dolgoznak. /- 101 -