Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
A vízfolyást keresztező hidat, vagy átereszt úgy kell megtervezni, hogy a műtárgy az 1 % valószinüsóggel (100 évenkint egyszer) előforduló árvizhozamot az előbbi feltételek mellett átvezesse. A vízhozam átengedésére alkalmas szelvónyméret megosztható (a főmeder, illetve az árviz levezetésében résztvevő mellékvagy holtágak feletti, illetve hullám - vagy ártéren levő hid- áteresz szelvényméretekre) ha ezt az árviz levonulása és a vízgazdálkodási szempontok lehetővé teszik. A terepszintből gyakorlatilag nem kiemelkedő utak, vasutak hidjait, vagy átereszeit a 3 %-os valószinüsóggel (33 évenkint egyszer) előforduló árviz kártétel nélküli átengedésére lehet megtervezni, ha a közlekedési vonal belátható időn belül emelésre nem kerül. AI. kategóriájú vízfolyásoknál a 2,0 m-nél nagyobb nyilásu hídszerkezet alsó éle és a műtárgy következtében duzzasztott mértékadó vizhozam alapján számított vizszint között legalább 1,0 m, a II. és III. kategóriájú vízfolyásoknál legalább 0,50 m szabad magasság maradjon. Zárt szelvényű áteresztőknél az 1 %-os való- szinüsógü (100 évenkint egyszeri) vizhozam nyomás alatti átvezetése megengedhető. Ezesetben a nyílás méretét úgy kell megállapítani, hogy az káros duzzasztást, illetőleg elárasztást ne okozzon" . Ezen szempontok mellett nem mindegy, hogy a völgyek keresztezése, hogyan történik. A nagyviz általában a völgy teljes szélességében folyik, s bár a hidnyilás elégséges a vizhozam emésztésére, a keresztirányú folyások örvényeket okozva szükitik a tényleges hidnyilást. rontos tehát, hogy a hidellenfal párhuzamos legyen a vízfolyással, mert ellenkező esetben csak az útra merőleges hidnyilás érvényesül és a ferde keresztezés következtében a valóságos nyilás jelentékenyen szükül. (^rakran előfordul, hogy a vízfolyás nem a völgy legmélyebb pontján folyik. Ilyenkor ártéri hidakat terveznek, amelyeknek nyílását száraz időben mint a völgy legmélyebb pontján gyülekező csapadékvizek levezető útját tekintik. Nagyviznél e helyeken nagytömegű viz áramlik és a szűk ártéri nyílásban nagy duzzasztást okozhat. A hid nyilásméretét mindenkor a vízfolyás irányára merőlegesen kell érteni.- 99 -
