Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Egyéb vízügyi munkássága és jelentősége

Országos érdekűnek ítélte, lehetőség szerint elősegítette a fiumei kikötő építésének ügyét, bár ezen a területen lépten-nyomon a kormányzat merev ellenállásába ütközött.

Foglalkoztatta a Száva és Kulpa-hajózás, a Rába— Rábcaköz vízrendezése, a Fertő-tó és a Hanság lecsa- polásának kérdése mellett az egészséges ivóvíz biztosításának céljából mélyfúrású kutak létesítésének problémája is. Kezdeményezésére készült el hazánk első mélyfúrású kútja.

Folytathatnánk tovább az említő felsorolást, hisz férfikorának egyetlen napja sem múlott el alkotómunka nélkül. Évtizedeken át folytonosan lüktető, sokirányú, hatékony tevékenységének érzékeltetésére ennyi is elegendő.

Bár értékükben, jelentőségükben nem csekélyebbek Széchenyi István más irányú műszaki és gazdasági alkotásai sem, figyelmes szemlélőnek mégis úgy tűnik, hogy életművében a közlekedésügy mellett legjelentősebb távlati hatása vízgazdálkodási munkásságának van. Ennek ő maga is alapvető fontosságot tulajdonított hivatása szolgálatában.

Célja pedig a hite szerint pusztulásnak indult magyar nép megmentése, a nemzetek sorában méltó helyre állítása volt. Megnyilvánulásaiban, írásaiban nagyon gyakran találkozunk a „nemzetiség” szolgálatának mindent alárendelő szempontokkal.

Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy a „nemzetiség” szóhasználattal az akkori rendi, közjogi „nem- zet”-fogalomtól határolta el magát, amely nemzet alatt csak a nemességet értette. Széchenyi pedig egész népét kívánta szolgálni, anélkül, hogy „nemzetiség”

94