Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

A Balatonról és gőzhajózásáról

A hajót kívánságra, a „Balaton költőjéről” KISFA- LUDY-nak nevezték el. Az ő szervező lendületének köszönhető, hogy a vállalat még alapításának évében üzembe helyezhette az első balatoni gőzhajót. Éppen ezért, az eredményes közreműködésének elismeréséül, 1846. szeptember 21-én 55. születésnapján bocsátották vízre. Első — bemutatkozó útját — szemtanúk szerint — gyönyörű időben, október 18-án tette meg.

A vállalat tőkéje azonban a felmerült költségekhez viszonyítva kevésnek bizonyult. Újabb részvényjegyzésekre volt szükség. Széchenyi „agitációs módszerére” jellemző, az a Hertelendy Károlyhoz írott levele, melyben a hajó első útjának előkészítésére így ad ta- • nácsokat:

„Fődolog mindig, hogy elég pénzünk legyen és e tekintetben jó volna — egészen köztünk mondva — ha Ön minél több részvényest csődítene egybe a KISFALUDY első nagy kirándulása alkalmával. Ekkor, mennyire csak lehet, tökéletes tisztaságban ki kell mutatni, mennyi az aláírás, mennyi a beszedett pénz, mennyi a kiadás és mennyi a szükség: mikor én (de ennek szoros titoknak kellene maradni) egy jó alkalmat megragadnék és a théma körül szónoklanék ... Előre lelkesek, hátra selejtesek: kezdeni gyermek is tud, ámde befejezéshez férfiú kell; ügyünk sikere bizonyos, ha győzhetjük szusszal, tehát én a 10 részvényemhez még 5-öt, sőt 10-et írok alá; eb, a ki nem teszen szinte erejéhez képest... De — mint mondom — ha ez titok nem marad, felsülünk; mert a finom orrú földi, ha megszagolja ezt, vagy elmarad, vagy valami mód’ elárkolja magát, mikor aztán késő.”88

85