Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)
Küzdelme a Duna szabályozásáért és a gőzhajózás fejlesztéséért
irányítását s ebben az időszakban éppen az Al-Duna felmérésén dolgozott. A körülmények kedvező összeesését kihasználva, Széchenyi a felmérési munkát gyakorlatilag összekapcsolta a szabályozási tervek elkészítésével, sőt a legsürgősebb munkák megkezdésével is. Vásárhelyi Pál örömmel állt mellé. Rendkívül rövid idő alatt készült szabályozási terveiben a Vaskapuban részben csatorna építését, részben duzzasztó és átzsilipelőmű létesítését javasolta. Széchenyi, 1834- ben angliai tanulmányútra vitte magával Vásárhelyit, ahol terveit tapasztalt vízépítő szakemberekkel is megtárgyalták. Az alkalmat felhasználva munkagépeket, hajógépeket vásároltak, személyesen is kipróbáltak megvétele előtt egy búvárharangot, s Széchenyi lépéseket tett egy folyami gőzüzemű kotrógép beszerzésére. Ilyen előkészületek után indult meg a tulajdonképpeni szabályozó munka az Al-Dunán. ,,A’ Vaskapu is a legnagyobb szabatossággal ki van mérve, ki van tapogatva, és több terv áltáljában készen, mikép lehetne az akadályon diadalmaskodni, — minthogy többféle módon lehet.”''7 Széchenyi ezekben az években hónapokat töltött a helyszínen és a szomszédos államokban. Megnyerte Milos Obrenovich szerb fejedelem fenntartás nélküli támogatását, jó viszonyt épített ki Alexandre Ghika moldovai román fejedelemmel és különösen a sziklarobbantásokban akadékoskodó török hatóságokkal. Leküzdötte a polgári és katonai szervek gáncsosko- dását, a diplomáciai nehézségeket, gondoskodott a munkahelyek szerszám, élelmiszer- és anyagellátásá3 Széchenyi 33
